Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Kerekes Dóra: Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683-1699) V/1217
1226 KEREKES DORA leket Belgrádból, helyére azután Georgio Christophoro (Juro) Markowitz került. Juro apja, Cristo és nagybátyja, Lazaro is szolgált már hasonló minőségben a császárnak. Lazaro Markowitz 1657-ben arról panaszkodott, hogy az oszmánok leleplezték tevékenységét, ezért vasra verték, és sokáig félő volt, hogy karóba húzzák. Ő ennek ellenére nem árulta el a Habsburg uralkodót, és most újra szolgálatra jelentkezik.41 Cristo Markowitz tíz, bátyja tizenöt évig levelezett a Haditanáccsal.42 Juro szívvel-lélekkel szolgált, 1679 augusztusában például a Belgrádban betegen fekvő Rudolph Dane helyett elvitte a bécsi postát Konstantinápolyba.43 1679. november 10-én a belgrádi titkos levelező hivatalát a Haditanács Erasmus Noelnek utalta ki, aki azonban nem tudta átvenni a posztot, így 1680 májusában ismét Juro Markowitz lett a levelező.44 Egy évvel hivatala visszanyerését követően, 1681 április-májusában Juro elhagyta Belgrádot, Bécsbe utazott, és csak Alberto Caprara követségének tagjaként tért vissza.45 Az ő bére sem volt túl magas, évi 150 forintot kapott. 46 A fentiekből kitűnik, hogy — a nehézségek ellenére — működött a „titkos levelezés", a régiek helyére új emberek, új csoportok kerültek. A még mindig megfelelőnek mondható fizetésnek köszönhetően több-kevesebb rendszerességgel egészen Caprara és Kuniz Isztamulból való hazatéréséig, Bécs ostromáig és a város felszabadulásáig (1683) folyamatosan szolgáltatott híreket a titkos levelezők rendszere, a geheime Korrespondenz. Az 1660-as évek végétől a levelezésben, a levelek továbbításában jelentős szerepet játszott a Keleti Kereskedelmi Társaság, amelyet 1666-ban, a milánói származású Lelio de Luca kezdeményezésére alapítottak Bécsben. 1665-ben ugyanis mind I. Lipót, mind Köprülüzáde Fázil Ahmed pasa nagyvezír (1661-1676) megfelelőnek tartották az időpontot, hogy a két állam közötti szabad kereskedelmet ismét elősegítsék. Emiatt IV Mehmed szultán (1648-1687) megújította I. Ahmed (1603-1617) /érmemját.47 A Keleti Kereskedelmi Társaság megalakulását azonban nagymértékben elősegítette még a merkantilizmus egyik legnagyobb teoretikusának tartott Johann Joachim Becher bécsi jelenléte. A fő részvényesek közé tartozott az első konzul, Lelio de Luca, és úgy tűnik, hogy kezdettől fogva a Társa-41 ÖStA FHKA HKA RA Fasz. 187/A fol. 199r (1657. február 7.) 42 ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 146. Konv. 2. fol. 14r (1675. március 25.); Teply, K.: Johannes Diodato i. m. 98. 43 ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 149. Konv. 4. fol. 41r (1679. augusztus 25.) 44 ÖStA Kriegsarchiv (a továbbiakban KA), Hofkriegsrat (HKR) Protokollband 360. Reg. 1680. május 4. fol. 128v 45 ÖStA KA HKR Protokollband 364. Exp. 1682. január 4v-5r 46 ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 292. Fasz. 1683. III-V Konv. 1. fol. 373r 47 TV. Mehmed 1666. évi fermánjának azonban voltak előzményei is. Először 1615-ben, a zsitvatoroki békét megerősítő okiratokban állapodtak meg abban, hogy mindkét oldal kereskedői szabadon tevékenykedhetnek a másik fél területén. Ezt követte I. Ahmed szultán 1617. június 15-én kibocsátott fermánja, amelyben az uralkodó lehetővé tette, hogy a Habsburgok az Oszmán Birodalom területén — más európai hatalmakhoz hasonlóan — konzulátusokat hozzanak létre. Annak ellenére, hogy Bécs és a Kelet kapcsolata nem szűnt meg az évtizedek folyamán, a harmincéves háború és a katolikus reform időszaka nem kedveztek a kereskedelemnek, emiatt az 1617. évi fermánban biztosított lehetőségeket kevéssé használták ki a császár alattvalói. Erről bővebben 1. Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17-19. századi Magyarországon. Századok 130. (1996) 69-104.; Gecsényi Lajos: „Török áruk" és „görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon. In: R. Várkonyi Agnes Emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1998. 185-203.
