Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193

A KIRÁLYNÉI UDVARTARTÁS KEZDETEI 1211 szítették és felszolgálták a reggelit, amihez az udvartartás pontosan meghatározott férfi tagjai léphettek be a női lakosztályba. Ha vendégek érkeztek (Potschafften adl Hof gesind oder fremd Herrn) — akiknek szerény és erkölcsös viselkedést kell tanúsítaniuk —, az udvarmester tudomásával a reggeli étkezés és az esti étkezés közötti meghatározott időszakban tehettek látogatást, de csak a vasárnap, kedden és csütörtökön, mert a többi napon a hölgyek dolgoztak és tanultak. Ugyanezen a három napon kerülhetett sor táncra is, de csak bizonyos táncok engedélyezhetők {man sol kain Kerab tannzen ist nicht der Gebrauch bei Fürstin). Az udvarhölgyeknek a vendégek látogatásakor, vagy ha az udvar kimozdul a lakóhelységekből és templomba, kertbe vagy vadászni megy, állandóan szem előtt kellett maradniuk a királynék mellett, ki-ki a rangja szerint őt megillető helyen. A balesetek elkerülése végett, a sétalovaglásnál és vadászatnál a királynék és a hölgyek nem futtathatják lovaikat. A kirándulásoknál az udvarmester, egyes udvari tisztségviselők és szolgálók kísérjék a hölgyeket, továbbá az innsbrucki kormányzat néhány tagja is lovagoljon ki velük (ainer zwen oder drey Herrn von Regiment auff ir baid gnaden Dienst warten). Egy ilyen rövid összefoglalásból is egy szorosan szabályozott és állandó felügyelet alatt álló csoport mindennapjai rajzolódnak ki. A rendtartás esküszövege szerint (Phlicht artigel) az udvartartás minden tagja, beleértve az udvari méltóságokat és a szolgálószemélyzetet, valamint a női udvartartást, az udvarmesternek tartoztak engedelmességgel. Ebben a bekezdésben említi a szöveg a királynék iráni hűséget és szolgálatot is, de a szöveg tanúsága szerint a gyakorlati döntéseket az udvarmester és az udvarmesternő hozta meg. Anna és Mária az 1515. évi házassági szerződések értelmében ugyan viselték a királyné címet, a házasulandó felek nagykorúságáig és a házasság elhalásáig helyzetük inkább a királyi gyermekekéhez hasonlított. Vélhetnénk, az innsbrucki udvar is sok vonatkozásban inkább gyermekek udvartartásához hasonlíthatott, ahol a fő hangsúly a nevelésen, a biztonságos körülmények közötti megőrzésen és az oktatáson volt. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy a forrásokból kirajzolódó korlátozó és nevelő jelleg a gyermekudvarok jellemzője lett volna. Az irodalom a női udvartartás alapvető vonásának tekinti mindkét tulajdonságot, csak úgy, mint a zárt ajtókat és a látogatási időkre vonatkozó szigorú szabályokat.111 Mit lehet mondani Mária királyné udvarának rendjéről Budára érkezése után? Hagyományosan az udvari rend hiánya a Mária királyné iránti megnyilvánuló kritika egyik hangsúlyos területe. A királyi udvarban uralkodó züllött viszonyok, táncok, lakomák, fürdőzések a Mohács előtti évek toposzaihoz tartoznak. Még aki éppen csak el tudja helyezni Habsburg Máriát a magyar történelemben, az is hallott már a Szerémi György krónikáján keresztül elhíresült állapotokról vagy a falikárpitok mögött bujálkodó német udvarhölgyekről. Rendkívül alapos, ám napjainkra már szemléletileg elavult munkájában Ortvay Tivadar, Mária királyné magyar életrajzírója is egy teljes fejezetet szentelt a budai udvar erkölcstelen állapotának, amelyben felsorolja a Mária királyné negatív hatását hangsúlyozó korabeli forrásokat is. A fejezet végén — kutatásának Kirchner-Kanneman, A.: Organisation i. m. 242.