Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
Réthelyi Orsolya FŐHERCEGNŐI UDVARBÓL KIRÁLYNÉI UDVAR: HABSBURG MÁRIA BUDAI KIRÁLYNÉI UDVARTARTÁSÁNAK KEZDETEI* „Bárhol lesz is Felséged és udvarhölgyeinek szobája, legelőször is bizonyosodjék meg arról, hogy a leányzók és a hölgyek el legyenek zárva a külvilágtól. S Felséged először is parancsolja meg: »Zárd be« vagy »csukd be ezt az ajtót és ablakot«. Ne szégyellje kimondani azért, mert újonnan érkezett, hiszen olykor csak arra kíváncsiak, hogyan is viselkedik Felséged, hogy próbára tegyék" - tanácsolja Diomede Carafa, Maddaloni grófja, Aragóniái Beatrix, Hunyadi Mátyás felesége számára írt életviteli művében, amit a nászmenet Nápolyból Magyarországra indulásának napján nyújtott át.2 A tanács praktikus tartalma mellett a bonyolult udvari viszonyokban járatos ember aggodalmát is kiérezhetjük a szövegből, amely az új hazájába induló ifjú királynéra váró megpróbáltatásokban kíván eligazítást nyújtani. A szöveg írója tisztában lehetett a női udvartartásokra általánosan jellemző körülményekkel, de mennyit tudunk a királyné közvetlen környezetéről, a királynéi udvar szerkezetéről és működésérül a késő középkori Magyarországon? Az elmúlt évtizedek főúri és királyi udvarkutatása nyugat-európai fellendülésével párhuzamosan az udvar vizsgálata Magyarországon is virágkorát éli. Csak az elmúlt néhány évben számos jelentős publikáció és kötet látott napvilágot.3 Az új udvarkutatás ugyanakkor vitathatatlanul a kora újkorra koncentrálódik, mivel a középkori feltáró munkát megnehezíti a műfaj klasszikus forrá-1 Jelen írásomat a Habsburg Mária udvartartásáról készülő disszertációmhoz végzett kutatásaira alapoztam, amelyet a Közép-európai Egyetem (CEU) Középkori Tanszékén írok Szende Katalin témavezetésével. 2 A művet a szerző 1476. szeptember 16-án adta át Beatrixnek. A latin szöveg kiadása és mindkét (egymástól részben eltérő) szöveg magyar fordítása: Diomede Carafa: II memóriáié a la serenissima regina de Ungaria (latin, magyar); De institutione vivendi / Tanítás az életvezetés szabályairól: emlékeztető Magyarország fenséges királynéjának. Szerk. Ekler Péter. A latin szöveget ford., sajtó alá rend. Lázár István Dávid. Az olasz szövegeket ford, és az utószót írta Vígh Éva. Bp. 2006. Az idézet az olasz szöveg magyar fordításából való: Carafa, D. II memóriáié i. m. 102. 3 A teljesség igénye nélkül: Idővel paloták.. Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2005.; Pálffy Géza: A magyar nemesség I. Ferdinánd bécsi udvarában. Történelmi Szemle 65. (2003) 45-59.; Úő: Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon: Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok 138. (2004) 1005-1101.; Habsburg Mária. A királyné és udvara 1521-1531. (Kiállítási katalógus.) Szerk. Réthelyi Orsolya - F. Romhányi Beatrix - Spekner Enikő - Végh András. Bp. 2005.; Maria von Ungarn. Eine europäische Persönlichkeit zu Anbruch der Neuzeit. Hrsg. Martina Fuchs - Orsolya Réthelyi. (Geschichte in der Epoche Karls V 8.) Münster 2007. Az Árpád-kori királynékkal kapcsolatban részletesen ír még a királynéi udvarról Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik: A királynéi intézmény az Árpádok korában. (Társadalom-és művelődéstörténeti tanulmányok 36.) Bp. 2005.
