Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1183 támadtak, és Ebenfurt és Szarvkő, valamint Fraknó és Bécsújhely között mindent felégettek. Segítséggel tartoznak — hangzik a felhívásban — V László királynak és a tartománynak is.148 A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a regedéi béke latin nyelvű változatát nagyrészt a magyar küldöttség szövegezte, így VI. Albert intitulációját is. A szöveget azonban Frigyes jóváhagyta, és az Albert-féle szerzeményeket beszerkesztette. A fegyverszüneti egyezmény is jól mutatja, hogy Frigyes minden tekintetben érdekelt volt abban, hogy testvérének birtokait itt megjelenítse. Frigyes nem azért hagyta egységes formába önteni maga és Albert nyugat-magyarországi szerzeményeit, mert testvéröccsének kedvezni akart, hanem egyszerűen azért, mert a Habsburg-fél számára igen nagy sikernek számított, hogy Magyarország („regnum Hungarie") a Habsburg-testvérek kezén hagyta a nyugat-magyarországi területeket.149 Siker volt abból a szempontból is, hogy Frigyesnek mindössze Győrről kellett lemondania. És ami különösen feltűnő volt, az egyezmény egyetlen szót sem ejtett sem a Szent Koronáról, sem pedig V László gyámságáról. Az egyezmény szövegét annak a Magyar Királyságnak a „szószólói és követei" állították össze, mely ország I. Ulászló halála után Hunyadi János személyében kormányzót választott, a kormányzó mellé pedig a két magyarországi párt főembereiből álló országtanácsot rendelt. Ezt a kettőséget tükrözi az egyezmény szövege is, amely kivétel nélkül felsorolta az „oratores et ambasiatores" nevét is. Ha Hunyadi nincs is a felsoroltak között, azt híven tükrözi, hogy az 1446-ban megszületett rendi államban a diplomácia, ezen belül a fegyverszüneti egyezmények megkötése vagy az országok közötti békekötés is beletartozott országnagyok által gyarapodó ügyek intézésébe. Más felfogás szerint Hunyadit az akadályozta meg, hogy részt vegyen a tárgyalásokon, hogy ekkor vezette havasalföldi hadjáratát az ország déli határainak biztosítására. Az azonban egyértelmű, hogy ha Juan Carvalaj pápai legátus nem készteti Frigyest az egyezmény megkötésére, akkor ebbe sem ment volna bele. V Miklós pápa legátusa azonban a tervezett keresztes hadjárat érdekében lépett közbe. Csakhogy az egyezmény főleg Frigyes érdekében állt. Hiszen ez a Fehde-akciók, valamint Albert herceg révén megszerzett nyugat-magyarországi status quo megőrzését segítette elő. Frigyes tehát újra a török háborúra való tekintettel mutatott kompromisszumkészséget. Hunyadi János pedig ezáltal 1449 júniusáig megszabadult a Frigyes okozta terhektől. A kormányzó és az osztrák gyámsági kormányzás Hogy a Frigyes-féle gyámsági kormányzás magyarországi összefüggései értelmezhetők legyenek, össze kell foglalni azok hátterét. Hunyadi János kormányzóvá választása ugyanis Frigyes gyámsági kormányzásának egyik legdöntőbb eseményévé vált. Frigyes V László közvetlen felügyeletével mindig készen állt arra, hogy a magyar ügyekbe avatkozzon, hiszen Posztumusz László magyarországi pártja révén bármikor érvényesíteni tudta befolyását. 1445 áprili-148 Chmel, J.:

Materialien i. m. Bd. 1. 222-223.: Nr. 89. H. n. 1446. nov. 22. 149 Uo. 238-239.: Nr. 102.