Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1161 met területek mellett Cseh- és Morvaország, az Enns feletti, valamint az Enns alatti Ausztria, továbbá Magyarország először került egyetlen uralkodó ellenőrzése alá. Míg Luxemburgi Zsigmondnak, mint láttuk, még csak tervei voltak erre, addig 1457-ben V László halálával a felsorolt országok és tartományok közötti Habsburg-perszonálunió, azaz a megvalósult terv is jó időre „füstbe ment". Ha mármost Luxemburgi Erzsébet, az özvegy királyné tetteit mérlegeljük fia, V László hatalmának megszilárdítása érdekében, látnunk kell, hogy abban igen nagy szerepet kaptak a Habsburg hatalomszerző és megtartó technikák. Erre helyzete, továbbá a Habsburg tradíciók is rákényszerítették. Olyanok, amelyeket különösen hatékonyan alkalmaztak a nyugat-magyarországi stratégiai helyek és jövedelmek megszerzésében. Ilyen volt a kiskorú Habsburg-családtag feletti gyámság ügye. A kiskorú V László gyámság alá helyezése voltaképpen régi hatalom-kiterjesztő eljárás volt a Habsburgok között, így az 1379. évi neubergi szerződésben még a kiskorú Habsburg-árvák feletti gyámság osztatlanságát mondták ki.31 Ezt amennyire lehetett, tiszteletben tartották. A családi szerződések nemcsak a család ágai közötti, hanem az ágon belüli versengést is ösztönözték, sőt vele a kiskorú Habsburg-családtag tartománya feletti ellenőrzést is. Ezért van jelentősége annak, hogy amikor Erzsébet királyné fia gyámjául először Habsburg VI. Albertet jelölte ki, akkor ő is régi Habsburg-módszert követett. Ezt a megoldást egyébként a család magánszerződései is rögzítettek. Érdekes, hogy nálunk jószerével csak Hóman Bálint tartotta szükségesnek megjegyezni, hogy Erzsébet először a fiatalabb Habsburg-fivér, VI. Albert gyámfelügyeletét választotta V László számára.32 Ez 1440. április 10-én történt. Eszerint a Komáromban kelt nyilatkozat arról értesítette az osztrák rendeket, hogy Erzsébet özvegy királyné Albert herceget fia gyámjává és az osztrák hercegség kormányzó helyettesévé választotta.33

Erre a kiskorú V László 16. életévéig kapott felhatalmazást, noha erre a szövegben erre nem számszerűen, hanem a hagyomány értelmében van hivatkozás.34 Ugyanezen évben, 1440. november 22-én azonban már az idősebb Lipót-ági testvérre, III. Frigyesre ruházta a fia védelmét és jogait fenntartó tutorságot.35 E kérdés körül a vita napjainkra már elült. A kutatás ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Erzsébet valójában megszegte a férje testamentumában foglaltakat, de a rendek 1439. novemberi azon határozatát is, amikor a fiatalabb Habsburg-testvérre, VI. Albert hercegre bízta a fia feletti gyámságot.36 A herceg ugyan kapva-kapott az alkalmon, Frigyes viszont erre a rendeknek megtiltotta, hogy elfogadják Erzsébet levelét, amely először Albert gyámságát biztosította.37

Albert 31 Uo. 107. 32 Hóman Bálint:

Küzdelem a török ellen. In: Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. 2. Bp. 1942. 416. 33 Szalay László:

Magyarország története. Lipcse 1853. III. 24. 34 „auf seine beschaidne iar geczogen vnd gehalten werden dadurch pilleich das Fürstentumb Osterreich mitsambt seiner Zugehörung wirdet furgesehen mit ainem gerhaben, vnd verweser..." Chmel, J.: Materialien i. m. Bd. 1. Einige aus den Originalen gefertigte Regesten, die im ersten Hefte der Materialien angeführt werden. Nr. 276. 10. 35 Engel Pál: 1387-1457. In: Magyarország történeti kronológiája. 1. A kezdetektől 1526-ig. Bp. 1981. 259-260. 36 Haller, B. : Friedrich und die Stephanskrone i. m. 96-97. 37 Ernst Birk: Beiträge zur Geschichte der Königin Elisabeth von Ungarn und ihres Sohnes König Ladislaus in Quellen zur vaterländischen Geschichte. Wien 1849. 212-213.