Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153
III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1155 délre eső várakat hagyta érintetlenül. Itt ugyanis Lévai Cseh László, majd Újlaki Miklós birtoklása miatt a Habsburg-fivéreknek nem sikerült gyökeret verniük.8 Az 1463. évi soproni (bécsújhelyi) béke viszont már kevesebb helységet sorolt fel. A Szent Koronáért cserében Kismarton, Fraknó, Kabold, Kőszeg és Rohonc maradt Habsburg-zálogon. Azt viszont ez a szerződés is elismerte, hogy „infrascripta castra et oppida, que...in metis et limitibus Hungarie constituta".9 Közjogi értelemben tehát ezek nem szakadtak el Magyarországról, de magánjogi szempontból történetük külön utat járt be. Később III. Frigyesnek sikerült a magánkézben lévő várakat is megváltani, és az 1491. évi pozsonyi békeszerződésbe már Borostyánkőt és Szarvkőt is beiktatni. III. Frigyes császár megítéléséhez A nyugat-magyarországi területek elzálogosításának ismertek a köztörténeti körülményei. Nem mondható ugyanakkor, hogy az az út, amely V László 1452. évi kiadatásához, illetve az 1463. évi békéhez vezetett, kellőképpen tisztázott lenne. Kiváltképpen igaz ez a Habsburg-ház története, ezen belül a dinasztia belső fejlődése szempontjából. Még V László sorsában sem bontottunk ki mindent, pedig az osztrák történetírás már régen felkínálta a lehetőséget. Az igaz, hogy különféle forráskiadványok már korábban elérhetővé és felhasználhatóvá tették az 1440-1457 közötti időszak legfontosabb dokumentumait.10 Az is tény továbbá, hogy Frigyes kezében két olyan nagy adu volt, amelyet bármikor ki tudott játszani mind a magyar, mind az osztrák rendekkel, továbbá a mindenkori magyar uralkodóval szemben. V László gyámjaként és a Szent Korona őrzőjeként főszerep jutott neki a nagy közép-európai játszmában.11 A nyugat-magyarországi területekről most nem is beszélve. Az idősebb testvér tehát az egyik legfontosabb kulcs a vonatkozó Habsburg-kérdés feloldására. Elvégre V László sorsa is az alsó-ausztriai tartomány felől közelítve érthető meg igazán. A német királlyá választott, majd német-római császárrá koronázott stájer herceggel lényegében Ausztria lett a Német-római Birodalom szíve. Más szavakkal fogalmazva: III. Frigyes a birodalom ügyeire az osztrák örökös tartományok felől tekintett.12 8 Harald Prickler: Burgen und Schlösser im Burgenland. Wien 1972. 61.; Kubinyi András: Mátyás trónra kerülése és hatalmának megszilárdulása. In: Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Bp. 1998. 216. 9 Otto Aull: Friedensverträge, die das Burgenland betreffen. Burgenland 1-2. (1930: Heft 3.) 50-52. 10 Materialien zur österreichischen Geschichte i. m. Bd. 1., ill. Bd. 2. Wien 1840. 417.; Ernst Birk: Beiträge zur Geschichte der Königin Elisabeth von Ungarn und ihres Sohnes König Ladislaus in Quellen und Forschungen zur vaterländischen Geschichte, Literatur und Kunst. Wien 1849. 212.; Uő: Urkunden-Aszüge: Zur Geschichte Kaiser Friedrichs des III. in den Jahren 1452-1467 aus bisher unbenutzten Quellen. Wien 1853. VI. 170.; Uő: Die verpfändeten Herrschaften unter österrechischer Verwaltung. In: Bericht über den siebenten österreichischen Historikertag in Eisenstadt, 1962. Wien 1963. 11-25. 11 Brigitte Haller: Friedrich III. und die Stephanskrone. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. 26. (1973) 108. 12 Karl Gutkas: Kaiser Friedrich III. In: Tausend Jahre Österreich. Eine biographische Chronik. Bd. 1. Himberg [1996.] 69-77.
