Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában V/1075

A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN 1077 1918-ig összefonódott a Habsburgok osztrák háza (Casa de Austria) által irányított közép-európai nagyhataloméval. Ebben a közel négy évszázados különleges együttélésben voltak olyan fordulópontok, amelyek alapjaiban határozták meg a közös uralkodók kormányozta Magyarország, illetve a monatchia kapcsolatát és további sorsát. A polgári átalakulást megelőző kora újkorban (1526-1790) véleményem szerint három ilyen periódust különböztethetünk meg. Nevezetesen azokat az időszakokat, amikor vagy a Magyar Királyság helyzete és jelentősége változott meg gyökeresen, vagy maga a monarchia, illetve az azt irányító bécsi udvar ment át alapvető átalakuláson, vagy midőn a két folyamat együttesen ment végbe. 1) Az egyik legmeghatározóbb és — mint az alábbiakban részletesen látni fogjuk — igen hosszú távra kiható átalakulást az 1526 utáni évtizedek hozták, amikor az előbb említett mindkét folyamatnak szemtanúi lehetünk, és amikor jelentős részben éppen ezeknek köszönhetően a magyar történelem egyik legfontosabb korszakváltása zajlott. 2) A második nagyobb fordulópontot az 1606 és 1630 közötti, meglehetősen ellentmondásos, mondhatnánk „kétarcú" negyedszázad jelenti, amikor nem kis részben külső tényezők következtében előbb a magyar rendiség erősödött meg, magyarországi uralmának előtörténetéhez. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 21.) Bp. 1961.; R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus a XVII. század második felében és Magyarország. Történelmi Szemle 8. (1965) 14-20., Uő: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII-XVIII. század fordulóján. Századok 99. (1965) 679-718., Uő: Társadalmi fejlődés és állami önállóság. (Habsburg-abszolutizmus és független Magyarország). Századok 110. (1976) 1018-1051.; Makkal László: A Habsburgok és a magyar rendiség a Bocskai-felkelés előestéjén. Történelmi Szemle 17. (1974) 155-188.; Benda Kálmán: Habsburg-abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI-XVTI. században. Bp. 1976., Uő: A Habsburg-abszolutizmus és a magyar nemesség a 16. és 17. század fordulóján. Történelmi Szemle 27. (1984) 445-479.; Mlchal Suchy: Úlohy habsburskej monarchie a protihabsburské stavovské povstania. Historicky casopis 23. (1975) 73-111.; H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen 1765-1800. Bp. 1987.; Heckenast Gusztáv: A Habsburgok gazdaságpolitikája a 17-18. században. (Előadások a Történettudományi Intézetben 17.) Bp. 1991.; Nagy László: A magyarországi Habsburg-uralom a török hódoltság idején. Hadtörténelmi Közlemények 105. (1992: 2. sz.) 3-29.; Varga J. János-Kalmár János: A Magyar Királyság berendezésének műve. (Századok füzetek 1.) Bp. 1993.; Kalmár János: Alternatívák Magyarországon a szatmári béke után. (A történelem alternatívái 7.) Bp. 1997., Uő: A Magyar Királyság kormányzati helyzete a 18. századi Habsburg Birodalomban. In: Ezredforduló-századforduló-hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zs. Piliscsaba 2001. 139-146.; Jozef Badurík: Slovensko v zápase Ferdinanda I. o uhorskú korunu (1526-1532). Bratislava 1998.; Fazekas István: A Habsburgok és Magyarország a 16. században. In: Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország, 1526-1918. Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. 2001. március .8. -május 1. Katalógus. Szerk. Fazekas István-Ujváry Gábor. Bp.-Wien 2001. 33-36.; Oborni Teréz: Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Hrsg. Martina Fuchs-Alfred Kohler. (Geschichte in der Epoche Karls V 2.) Münster 2003. 147-165.; Péter Sahin-Tóth: A Difficult Apprenticeship. The Integration of Hungary into the Habsburg Monarchy in the 16th Century. In: The World of Emperor Charles V Ed. Wim Blockmans-Nicolette Mout. (Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen Verhandelingen, Afd. Letterkunde, Nieuwe Reeks, deel 188.) Amsterdam 2004. 247-263.; Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára 4.) Bp. 2004.; Zachar József: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792. Bp. 2004.; Géza Pálffy: Zentralisierung und Lokalverwaltung. Die Schwierigkeiten des Absolutismus in Ungarn von 1526 bis zur Mitte des 17. Jahrhunderts. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Mat'a-Thomas Winkelbauer. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa 24.) Stuttgart 2006. 279-299. és Joachim Bahlcke: Hungária eliberata? Zum Zusammenstoß von altständischer Libertät und monarchischer Autorität an der Wende vom 17. zum 18. Jahrhundert. In: Uo. 301-315., vö. még Habsburgok és Magyarország a XVT-XVHI. században. (Tanulmányok). Szerk. Ifj. Barta János. Debrecen 1997.