Századok – 2007

KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 2007. május 12-én megtartott tisztújító közgyűléséről IV/1061

1070 KRÓNIKA időben felmerült, hogy egy korszakokon átívelő számot is jelentessen meg a szerkesztőség. Erre legkorábban a jövő esztendőben nyílik lehetőség. * A kezünkben lévő évfolyamok számos kitűnő tanulmánynak lettek első helyi közlői. Kiemelhetjük közülük az ethnosz kora középkori kérdéseit hatalmas forrásanyag birtokában elemző, módszertani szempontból is excelláló írást (2006/2.), a középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságait boncolgató dolgozatot (2003/4.), a pannonhalmi apátság 11-13. századi egyházjogi helyzetének, egyébként fiatal történész tollán történt precíz bemutatását (2004/2.), a 15-17. századi Oszmán Birodalom hatalmi elitjével foglalkozó frappáns tanulmányt (2004/4.). A nemzetközi történetírás egyik új hajtásához kapcsolódik a 15-17. századi Magyarország koronázási lakomáit a politikai elit hatalmi reprezentációja keretében vizsgáló kismonográfia terjedelmű munka (2004/5.). Korábbi téves és sommás szakirodalmi előzmények után meggyőzően új képet kap az olvasó az Erdélyben 1583-1585 között működött triumvirátusról (2006/4). A lap széles tematikája jegyében került olvasó elé a 18. századi honi orvoslás kérdéseit tágas keretekben megvilágító írás (2005/5.), a 19. század eleji uradalmakon belüli hatalmi viszonyokat egy per tükrében invenciózusan rekonstruáló dolgozat (2004/3.), a kisebb (de nagyon sokak szempontjából egyáltalán nem lényegtelen) királyi haszonvételek kérdését a reformkorban, valamint a forradalom és szabadságharc időszakában vizsgáló fundált, tömör tanulmány (2005/3.). Ugyancsak jeles eredmény Lónyay Menyhértnek az 1867-es gazdasági kiegyezésben vitt szerepének hiteles bemutatása (2006/6.), az egyházak és a dualizmuskori felsőoktatás viszonyának taglalása (2004/1.), a közös külügyi szolgálatban tevékenykedett magyar diplomatákat látókörbe hozó szakavatott írás (2004/3.), valamint a vilmosi Németország gazdasági fejlődésének sajátosságait elemző dolgozat (2003/6.). A sok szempontból a társadalom történeti tudatát kiváltképpen befolyásoló 20. század históriájából merítő munkák közül — továbbra is időrendet tartva, s egyben elismerve, hogy a négy esztendővel korábban e tekintetben megfogalmazott kritikát megszívlelve is csupán szerény előrelépésről adhatunk számot — legrangosabbakként a neológ zsidóság útkeresését a századfordulón higgadtan vizsgáló munkát (2005/6.), a helyi elitkutatást a század első fele Nyíregyházája példáján gazdagító tanulmányt, a magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok 1935 és 1941 közötti időszakát messze nem bilaterális nézőponttal bemutató dolgozatot (2006/1.), valamint hazánknak a hitleri Németország árnyékában folytatott deviza- és árfolyam-politikájának nagy erudícióval történt vizsgálatát említjük (2004/6.). * A szerkesztés során most is elv — minden bizonnyal helyes elv — maradt a tanulmányok és a közlemények műfajának szétválasztása. Ez természetesen messze nem jelenti azt, hogy ez utóbbi műfajban nem találhatnánk rangos írásokat. Annál