Századok – 2007
KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 2007. május 12-én megtartott tisztújító közgyűléséről IV/1061
1062 KRÓNIKA zött Hóman Bálint — voltak. Folyóirata, a Századok ugyancsak 1867 óta jelenik meg folyamatosan. A szervezet több mint 100 esztendős története során felfelé ívelő, stagnáló és hanyatló korszakokat egyaránt megélt. Megalakulását követően a Magyar Tudományos Akadémia mellett a történeti kutatások legfontosabb bázisa volt. A Századok mellett 1878 és 1911 között kiadta a Magyar Történelmi Tár című forráskiadvány-sorozatot, illetve évnegyedes folyóiratot és több más fontos kiadványt, például a Történelmi Életrajzok című monográfia-sorozatot. Az egyetemi történelem oktatás modernizálása, vagyis specializált történeti tanszékek felállítása és a magyar levéltári hálózat kialakulása következtében a 19. század végétől központi szerepe kissé mérséklődött. De még a két világháború között is fontos tudományszervezői és kiadói tevékenységet végzett. 1939 és 1943 között megjelentette például a Domanovszky Sándor által szerkesztett Magyar Művelődéstörténetet. AII. világháború után a Társulat tudományszervezői és publikációs szerepe egyre inkább elhalványult. Ezzel párhuzamosan megerősödtek ismeretterjesztői funkciói. Továbbra is szervezett azonban konferenciákat, és különböző kisebb kiadványokat is megjelentetett. 1990-ig a Társulat lényegében központi költségvetési támogatásból működött. A tagsági díjak jelentősége szimbolikus volt. 1990 után a helyzet gyökeresen megváltozott. A központi támogatások részben elapadtak, részben értéküket vesztették. Az 1990-es évek második felében az egyetlen biztos bevétel az MTA-tól kapott évi 1,5 millió forintos támogatás volt. A szokásos konferenciák és vándorgyűlések megtartása, valamint a Századok szerkesztőségével együtt mindösszesen 2 és fél fős társulati apparátus bérköltségeinek az előteremtése ezért egyre nehezebben sikerült. 1999-re ez a helyzet permanens fizetési nehézségekhez vezetett. Az új feltételekhez való alkalmazkodás terén fontos lépésnek tekinthető — és ezt még Diószegi István elnök, illetve Hegyi Klára főtitkár tették meg 1999 elején — a Társulat közhasznú társasággá alakítása. Ez tette, illetve teszi azóta is lehetővé a pályázást különböző pénzügyi támogatások megszerzésére. Ezek nélkül a Társulat ma már nem tudna működni. Az a vezetés, amely helyett ma újat választunk, az 1999 májusában megtartott tisztújító közgyűlésen vette át a Társulat irányítását. Az új vezetés, amelyet elnökként Kosáry Domokos, a MTA korábbi elnöke irányított, nagy energiával látott hozzá a Társulat tevékenységének dinamizálásához, valamint az ehhez szükséges pénzalapok előteremtéséhez. Ennek eredményeiről négy évvel ezelőtt, az^ akkori tisztújító közgyűlésen részletesen beszámoltam. Ezért most csak röviden utalok rájuk. A társulati tevékenység fellendítése érdekében 1999 nyarán elhatároztuk, hogy az aktuális évfordulókhoz kapcsolódva nemcsak folytatjuk, illetve felújítjuk a konferenciák és a vándorgyűlések szervezésének régi hagyományát, hanem emellett egy havi rendszerességgel jelentkező előadás-sorozatot is indítunk. Ez utóbbinak a Múltunk kritikus kérdései címet adtuk. A Múltunk kritikus kérdései című előadássorozat 1999 szeptemberében kezdődött, és a nyári szünetektől eltekintve havi rendszerességgel az elmúlt négy évben is folytatódott. A 2003-2004-es tanévben Európa és Magyarország: sorsfordító korok címmel folytattuk a sorozatot. Erre az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozás adta az apropót. Ezt 2004-2005-ben a Műhelybeszélgetések
