Századok – 2007
TÖRTÉNETI IRODALOM - Tresp, Uwe: Söldner aus Böhmen. lm Dienst deutscher Fürsten: Kriegsgeschäft und Heeresorganisation im 15. Jahrhundert. (Krieg in der Geschichte 19.) (Ism.: Nógrády Árpád) IV/1043
TÖRTÉNETI IRODALOM 1043 tesebben taglalja, a cseh és a lengyel történések elnagyoltan, sematikusan, néha egyoldalúan a német szakirodalom alapján jelennek meg. A dolgozatban szereplő óriási tényanyag jobb befogadhatóságát minden fejezetben számos áttekinthető, érthető táblázat egészíti ki, a tematikai egységeket minden esetben egy tömör összefoglaló zárja. Külön említést érdemelnek a szemléletes, színes tematikus térképek, valamint a hatalmas bibliográfia és a kötetet záró, az egyes országok írásbeliségének elemeit összehasonlító táblázat. Font Márta könyve az említett kisebb hiányosságok és vitás kérdések ellenére igen jól használható kézikönyv a közép- és kelet-európai történelem iránt érdeklődők számára, szerkezeténél fogva az egyetemi oktatásban tankönyvnek is alkalmas. Nagyon jó kiindulási alap a térség és a korszak kutatóinak jövőbeli vitáihoz. Tapolcai László Uwe Tresp SÖLDNER AUS BÖHMEN Im Dienst deutscher Fürsten: Kriegsgeschäft und Heeresorganisation im 15. Jahrhundert (Krieg in der Geschichte 19.) Ferdinand Schöningh, Paderborn-München-Wien-Zürich 2004. 524 o. Frantiáek Palacky százötven éve megfogalmazott, s utóbb programalkotónak bizonyult véleményét, miszerint Ausztria, Magyarország, Németország és Lengyelország 15. századi történetét mindaddig nem fogjuk egészen megérteni, amíg a cseh zsoldosság Jan Zizkától Mátyás király haláláig tartó históriájára az érintett országok levéltárainak alapos feltárásával fény nem derül, legújabban egy német történész, Uwe Tresp választotta mottójának, és tette a kérdéskör egy szeletét vizsgálatai tárgyává. A Ferdinand Schöningh kiadó gondozásában 2004-ben megjelent kötet e munkának a potsdami egyetemen doktori értekezésként is megvédett eredményeit tárja a közönség elé. A Krieg in der Geschichte sorozat 19. köteteként napvilágot látott 524 számozott oldalból álló mű két részből áll. Az első mintegy százharminc oldalon a szerző lényegében a cseh zsoldosság 15. századi történetét tekinti át vázlatosan, másodikban pedig a német fejedelmek szolgálatába fogadott cseh seregek felszerelésének és szerveződésének részletes vizsgálatát nyújtja. A két rész közös jellemzője, hogy Tresp nagy irodalmi áttekintéssel és tekintélyes forrásmennyiség feldolgozásával végezte munkáját. Az első nagyobb egységben a szerző többek között érinti a téma megkerülhetetlen huszita előzményeit; a cseh szakirodalom alapján röviden vázolja a huszita háborúknak a cseh birtokviszonyokra gyakorolt hatását: az egyházi javak jelentős mérvű kisajátítását (Nyugat-Csehországban például, ahol pedig a katolikus nemesség erős maradt, az egyház 1421 előtt javainak mintegy hetven százalékát veszítette el),valamint Zsigmond király Magyarországról is jól ismert zálogpolitikáját. (Érdemes megemlíteni, hogy a fennmaradt adatok szerint hosszú élete során Zsigmond közel félmillió schock garas, vagyis a korabeli árfolyamon hozzávetőleg 1,3 millió aranyforint értékben zálogosított el birtokokat Csehországban. Összehasonlításképpen: magyarországi zálogosításainak összege félévszázados uralma során mintegy félmillió aranyforintra tehető.) Számos példával illusztrálja hogyan lett az évtizedes háborúk eredményeként a változások győztese a katonáskodó nemes, majd a cseh zsoldosok 1440-et követő hadi tevékenységének három fontos színterét — Észak-Magyarországot, Alsó-Ausztriát és a Német Lovagrend területét — mutatja be vázlatosan az olvasónak. Szentel továbbá néhány oldalt Mátyás zsoldosseregének, és beszámol a landshuti örökösödési háborúról, amelynek döntő ütközete (Weizenbach, 1504. szeptember 12.), nemcsak az ekkor még római király, Miksa és szövetségese, IV Albert bajor herceg győzelmét jelentette Rupert pfalzi gróffal szemben, hanem a német landsknechtek diadalát is a cseh gyalogság (trabant) és a szekérvár felett. Ezt követően Tresp a weizenbachi csatáról készült kortárs ábrázolásokat és a Vlcek-féle (Tóth Zoltán révén a magyar olvasó előtt is jól ismert) hadiszabályzatot hívja segítségül, s a cseh zsoldoscsapatok harci taktikájával és ezzel összefüggésben fegyverzetével (kiváltképp a cseh gyalogságot olyannyira jellemző embermagasságú súlyos pajzsok, apavesek alkalmazásának részleteivel) ismerteti meg az érdeklődőt. Az első rész végén egy viszonylag térje-