Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Teke Zsuzsa: Egy firenzei kereskedő a Jagelló-korban: Raggione Bontempi IV/967

EGY FIRENZEI KERESKEDŐ A JAGELLÓ-KORBAN: ... 1488-1528 989 szony a korábbiakhoz képest megváltozott. Ez a változás Francesco Corsellini és Bontempi társaságának megalakulása után következett be. A társaság alapí­tótőkéje 1 600 forint volt, mindkét fél 800-800 forintot fektetett be, így a hasz­non is fele arányban osztoztak.103 Francesco Corsellini beszervezte a társaságba testvérét, Lodovicót, aki 100 forintot átvállalt a 800 forintból, Bontempi pedig Balagót, aki pedig korábban a Corsellinik szolgálatában állt. Úgy tűnik tehát, hogy Balagón keresztül már ezt megelőzően is létre jöhetett valamiféle együtt­működés a Corsellinik és Bontempi között. A Strozzik az új társasággal oly mó­don működtek együtt, hogy kapcsolatukban két egyenrangú fél állt egymással szemben. A küldött áru értékének csak a felét kellett kifizetniük, és azt is csak egy éven belül, az eladásból származott tiszta hasznon és a költségeken fele arányban osztoztak. 1524 novembere és 1527 márciusa között hat értékes se­lyemszövetekből álló szállítmány érkezett Budára 6 593 forint értékben, évi át­lagban 2 820 forint értékű áru. Úgy látszik a Strozzik teljes bizalommal visel­tettek a társaság iránt, illetve megtalálták a számításaikat, ha a két és fél év alatt folyamatosan, a korábbiakhoz viszonyítva jóval nagyobb értékű árut küld­tek a számukra. Ugyanakkor még közvetítettek is a társaság és egyes firenzei cégek között, amelyektől szintén szereztek be árut. A pénztárkönyv 1526 júniu­sában kelt bejegyzése szerint 254 forintot fizettek ki számlájukra Filippo Gondi és Loretto Bárdi gyapjúszövet kereskedők és társaságaiktól vásárolt szöve­tért.104 Bontempi és Corsellini tehát kiterjedt üzleti tevékenységet folytatott, és nem maradhatott el a megfelelő haszon sem. A pápai legátus 1526 márciusában úgy ítélte meg, hogy Bontempi és mások mintegy 20 000 dukát értékben szállí­tottak a kincstárnak „robbe et de panno, seta et oro".105 Thurzó Elek királyi kincstartó 1525. évi számadáskönyvében ugyan sem Bontempi, sem Corsellini neve nem szerepelt,106 a Strozzik pénztárkönyvében előforduló néhány adat mégis arról tanúskodik, hogy a társaság a királyi udvart tekintette elsősorban üzletfelének. 1525 márciusa és 1527 júniusa között kiállított számlákon több­ször is találkozunk a királynak, a királynénak, Thurzó kincstartónak, Nádasdi Tamás budai várnagynak többnyire hitelbe szállított árukról készült kimutatá­sokkal.107 Az 1525 szeptemberi bejegyzés szerint például az előbbieknek 1 047 forint értékben szállítottak árut hitelbe, a királyi párnak pedig ezen felül még 824 forint értékben hiteleztek árut. A királyi udvar mellett vannak adatok vá­rosi környezetből származó üzletfelekre is. így egy pécsi polgár 120 forintért vett tőlük, a szebeni bíró pedig 200 forintért ugyancsak hitelbe vásárolt. Bontempi 1528. február 14-én Budán bekövetkezett halála a társaság mű­ködésének is a végét jelentette. A felszámolás, az adósságok kifizetése, a felek egymással szembeni követelésének rendezése, Bontempi örököseivel való egyezkedés következett. Bontempi halálakor a társaság székhelye már nem Bu­dán, hanem Bécsben volt. Noha Budán is megmaradt az üzlet, és a jelek szerint 103 ASF V Serie Strozziane, n. 100. c. 294v. 104 ASF V Serie Strozziane, n. 100. c. 164v. 105 Relationes oratorum pontificiorum 1524-1526. Bp. 1884. (Monumenta Vaticana históriám Regni Hungáriáé illustrantia. H/1. 339-340. 106 Kubinyi A.: Budai kereskedők i. m. 108. 107 ASF y Serie Strozziane, n. 100. cc. 258., 297.

Next

/
Oldalképek
Tartalom