Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341

KÉNYSZER ÉS SZOLGÁLAT. PORTRÉVÁZLAT FESTETICS GYÖRGYRŐL 1357 házasításáért. Későbbi viszonyukat jellemzi az is, hogy mikor évekkel később, Sallér Judit kétségbeesett levélben kereste fel, mert tisztjei rossz gazdálkodása kö­vetkeztében súlyos adósságokba keveredett, Festetics György sietett megnyugtat­ni, hogy megfelelően képzett tiszteket küld majd birtokaira zilált anyagi helyze­tének mielőbbi rendezése érdekében.7 6 Mindazonáltal az 1780-as évek nemcsak Festetics György magánéletében, hanem az ország egésze számára is mélyreható változásokat hoztak. A felvilá­gosult nemesség és értelmiség fokozatosan kezdte belátni, hogy II. József politi­kája, a közjó szolgálatának hirdetése mellett valójában az egységes monarchia megteremtésére irányul, amely az ország tartós gazdasági kiszolgáltatottságát és még meglévő rendi, közjogi különállásának felszámolását eredményezheti. Pedig a császár kezdetben komoly támogatásra számíthatott Magyarországon. Széchényi Ferenc, Teleki Sámuel, Batthyány Alajos és más felvilágosult főne­mesek, továbbá felvilágosult hivatalnokok és a korabeli értelmiség legkiválóbb tagjait tudhatta maga mögött. A birtokgazdálkodásban alacsony hatékonyság­gal, pénzhiánnyal, valamint kedvezőtlen értékesítési viszonyokkal küszködő magyar nemesség viszont az uralkodó által elrendelt összeírásban adómentes státusának megszüntetésére irányuló szándékot látott.7 6 Szily János szombat­helyi püspök 1786. február 14-én kelt levelében így írt Festetics Györgynek: „Itten is nagy híre vagyon egész országunk kimérésének és a nemesség contributió­jának. Hallom, hogy a Magyar Kancelláriánál a Donáti és Hadrovich referen­dárius urak a contributionális comissióhoz, mely Ausztriába[n] két esztendő előtt rendeltetett, tanulni járnak."7 7 Az adózás Festetics számára is beláthatat­lan következményekkel járt volna, s mint egykori hivatalnok természetesen ő maga sem táplált illúziókat. 1787. április 14-én így írt vasvári tiszttartójának: „Nem arra kél az dolog, hogy sok szántóföld veszteséget neveltessék, hanem hogy a szántóföld, amely méveltetik, az költséget megfizesse, tehát [...] vegye kegyelmed számban a robotot, és reá tett költséget micsoda nagy kárt nem kel­letik mellette vallani, főképpen most, ahol az contributio reánk jön."78 1786-tól Festetics György már a magyar nemesi testőrségnél szolgált Bécsben. Mint Széchényihez írott leveléből kiderül, ennek a lépésének az volt a célja, hogy a hadseregtől távol tarthassa magát, hiszen a távoli helyőrségi szol­gálatok miatt nem tudott birtokaival törődni. Egy ideig a katonáskodástól való megválás gondolata is foglalkoztatta, legalábbis erre vall, hogy sógorát felkérte, ajánlja személyét Pálffy Károly alkancellár figyelmébe.7 9 A bécsi szolgálat min-75 MOL Festetics Lt. P 277 3. es. fol. 210. 76 II. József uralkodásával, az uralkodó személyiségével kapcsolatban könyvtárnyi irodalom született magyar és külföldi szerzők tollából. A teljesség igénye nélkül Benda Kálmán, H. Balázs Éva, Kosáry Domokos munkássága mellett 1. P. Mitrofanou: Joseph II. Wien 1910., Eckhart Ferenc. A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon, 1780-1815. Bp. 1958., Hajdú Lajos: II. József igaz­gatási reformjai Magyarországon. Bp. 1982., ill. legújabban Szántay Antal: Regionalpolitik im Alten Europa. Die Verwalwaltungsreformen Joseph II. in Ungarn, in der Lombardei und in den öster­reichischen Niederlanden 1785-1790. Bp. 2005. 77 MOL Festetics Lt. P 246 1. es. fol. 604. 78 MOL Festetics Lt. P 246 5. es. 8. fol. 6v. 79 MOL Széchényi Lt. P 623 25. es. 48. fol. 448.

Next

/
Oldalképek
Tartalom