Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475

1478 F. MOLNÁR MONIKA elő. És valóban, egyszerűbb dolog velük háborúzni, mint egy békeszerződést aláírni, mert túl sok mindenről kell lemondani a javukra, és a békének mindenképpen úgy kell zárulnia, hogy megmeneküljenek valamiféle nagyobb szerencsétlenségtől. És minthogy mindig vannak olyan dolgok, amit a béke megkötése után teljesíteni kellene, így a határok meghúzásának kérdése, a különböző erődítmények cseréje, illetve lerombolása során a törökök arra törekednek, hogy soha ne legyen semmi nyíltan kimondva, s így mindig találhassanak ürügyet arra, hogy a nekik alkalmas időben ismét háborút indíthassanak."20 A karlócai béke jelentőségét mutatja, hogy noha a korábbi békékhez hasonlóan korlátozott időre (25 esztendőre) kötötték, de az első volt az oszmán-Habsburg békekötések sorában, amely írásban egészen pontosan rögzítette az új határokat, melyek sérthetetlenségét elfogadták és a békefeltételek teljesítésére pontos határidőt és menetrendet írtak elő.2

1 A karlócai békét követő határfelmérés A karlócai béke érvénybe lépéséről rendelkező 18. szakasz kimondja, hogy a megkötött béke csak akkor válik érvényessé és kötelező erejűvé mindkét félre nézve, ha a határvonalak meghúzása és a békében előírt evakuálások, illetve lerombolások megtörténnek. Ennek érdekében — a békeszerződés értelmében — a megbízottaknak 1699. március 22-én, napéjegyenlőségkor kell, a határvidék kormányzóinak hozzájárulásával, egymás között közös megegyezéssel megállapított helyen találkozniuk, és amennyiben lehetséges, két hónapon belül vagy még hamarabb meg kell állapítaniuk a határvonalat, és a legpontosabban és leggyorsabban végre kell hajtaniuk a közös határozatokat.2

2 I. Lipót császár a bolognai születésű Luigi Ferdinando Marsiglit ( 1658-1730)23 nevezte ki „plenam ... potestatem ac authoritatem" a határok kijelölését végző biztossá.2

4

A választás nem véletlenül esett rá. Miután az olasz gróf 1689-1690-ben elvégezte a határszakasz katonai megerősítését és a terület feltérképezését 20

Luigi Ferdinando Marsigli: Stato militare dell'Impero Ottomano. Incremento e decremento del medesimo. Aia-Amsterdam 1732. I. 42. 21

Ágoston Gábor - Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp. 2000. 233. és Ágoston G.\ Az oszmán és az európai diplomácia i. m. 83-99. 22

Szita L. - G. Seewann: A karlócai béke i. m. 222. 23

Marsigli életére és munkásságra vonatkozóan igen gazdag bibliográfia áll a rendelkezésünkre, ebből most csak a legfontosabbakat emelném ki. Legteljesebb magyar nyelvű életrajza: Beliczay Jónás: Marsigli élete és munkái. Bp. 1881.; John Stoye: Marsigli's Europe: 1680-1730. The life and times of Luigi Ferdinando Marsigli, soldier and virtuoso. New Haven-London 1994.; Jászay M Marsili i. m. 31-52. A legújabb, személyét és munkásságát érintő kutatások inkább politikai gondolkodását és elsősorban adatgyűjtő, információszolgáltató szerepét emelik ki, kidomborítva egy újfajta arculatát, nevezetesen azt, hogy a mások által tudós polihisztorként jellemzett olasz gróf képzett kém, hírszerző és titkos ügynök lett volna. Nagy Levente: Rebellis barbárok és nagylelkű hősök. Luigi Ferdinando Marsili nézetei a Habsburg és az Oszmán Birodalomról. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006) 303-328. és Bene Sándor. Acta Pacis - béke a muzulmánokkal. Luigi Ferdinando Marsili terve a karlócai béke iratainak kiadására. Hadtörténelmi Közlemények Uo. 329-372. 24

Marsigli kinevezésének latin szövegét 1. Biblioteca Universitaria, Bologna (a tobábbiakban BUB); Fondo Marsigli (a továbbiakban Mss. Mars.) 16/15.