Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
KOSSUTH LEVELE MEZŐTÚRRÓL (1849. JÚLIUS 27.) 619 Ha nem is magára a találkozóra, de a futár visszaérkeztére kijelölt, Kossuth által jól ismert tiszamenti mezőváros kiválasztása nem volt véletlen. A tiszai átkelő (hajóhíddal) már 1849 februárjában fontos hadászati központnak számított. 1849. júliusában pedig szinte félúton volt Szeged és Mezőkövesd között - ahol indulásukkor Görgeit feltételezték. Görgeit, illetve seregének rendelkezését, Cibakházán hatvan muníciós szekér is várta.4 1 Ugyanitt Lenkey Károly ezredes vezetésével ötezer fős tartalék haderő is gyülekezett, a helység meglepetések ellen biztosítva volt.4 2 Perczellel, a Tiszán inneni erők parancsnokával pedig a híd révén biztosítva volt az összeköttetés. Az elinduláskor még az is valószínű volt, hogy Görgei a tiszafüredi átkelést választja, s így nem lehet messzire. Július 26-án reggel azonban aggasztó hírek érkeztek Cibakházára. Perczel Mór tábornok arról tudósította Lenkey ezredest, ő pedig a közelében lévő kormányzót, hogy Haynau teljes seregével, három oszlopban megindult dél felé a Duna-Tisza közén. Az első oszlop „Monor és Hartyánon át úgy látszik Szolnok és Czibakházára függeszti szemeit" - küldte tovább Kossuth reggel kilenckor a hírt Szegedre, Szemerének. Mivel Görgei futára nem érkezett meg — folytatta tovább Kossuth e levelében —, egy óra múlva indulnak „Tokaj felé, hogy időt ne veszítsünk".4 3 Aulich hadügyminiszter pedig ugyanekkor Haynau seregének elindulása nyomán három égtáj irányában hadügyi intézkedéseket adott ki.44 Észak felé, Görgeinek nem üzent — még remélték „ma éjjel vagy holnap" — ahogy Kossuth írta előbb idézett levelében Szemerének - a találkozást. A sürgős intézkedések folytán 26-án csak késő délelőtt indulhattak, s nyilván már elmúlt dél, amikor a kb. 25 kilométerre lévő Törökszentmiklósra értek. Heves- és Külső Szolnok megye bizottmánya július 10-e óta Egerből, az ellenség elől, ebbe a mezővárosba húzódott, Kossuth nyilván találkozott velük. A városban — legalábbis a naptár szerint — e napon országos vásárnak kellett lennie.43 Itt érte a kormányzót és Aulichot aznap a második aggasztó hír: egy tízezer fősnek vélt orosz sereg, legyőzve a Tiszafüredet védő gyengén felszerelt, tartalék jellegű, Korponay alezredes vezényelte erők ellenállását, kierőszakolta az átkelést a Tiszán. (A valóságban az orosz fősereg kezdte meg az átkelést a Tiszántúlra. Az átkelést, az új híd készítését, Gorcsakov herceg vezérkari főnök irányította, jelen volt a cár fia, Konstantin nagyherceg. Az akció meglepetésszerű volt, az ehhez szükséges erőket 24-én Kerecsendnél — Eger-Mezőkövesd térségében — gyűjtötték össze. Végül a hetvenezer fős orosz főerő kelt át a Tiszán.4 6 ) 41 Uo. 797. 42 Uo. 781. 43 Kossuth - Szemere Bertalan. Cibakháza, július 26-án reggel 9 órakor. KLÖM XV 781. 44 Au heh intézkedései (Cibakháza, 1849. július 26.) Hadtörténeti Levéltár (HL), 1848-49. 40/64-72. (Ezúton köszönöm Hermann Róbert szívességét, hogy ezeket a hadtörténeti iratgyűjteményi másolatait rendelkezésemre bocsátotta.) 45 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. II. Pesten, 1851. 218. 46 Oreusz, Ivan Ivanovics: Oroszország háborúja a magyarok ellen 1849-ben. Bp. 2002. 239.; Korponay János: Töredék adalékok az 1848/49-i hadi eseményekhez Magyarországban. In: A szabadságharc hétköznapi tanúi. 1848-49-es naplók. (Szerk.: Nyulásziné Straub Éva) Bp. 1998. 277-328. ; Süli Attila: Korponay János ezredes és a Tisza menti népfelkelés 1849. nyarán. In: Szállástól a me-
