Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
90 SERES ATTILA ügyelő Legfőbb Koncessziós Bizottságot (LKB), hogy a Kereskedelemügyi Minisztérium munkatára, Diósy Ödön egy Bethlen István miniszterelnök aláírásával ellátott német nyelvű támogató levéllel kereste fel őket. A levél arról szólt, hogy a magyar ipari és banki szféra több prominensének nevében Diósyt hatalmazzák fel, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió külkereskedelmi szerveivel egy export-import műveleteket végrehajtó vegyes társaság megalakításáról. A dokumentum a kezdeményezők között három személyt sorolt fel: László Sándort, a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. vezérigazgatóját, Klein Gyulát, a MAH ügyvezető igazgatóját, illetve a szovjetek által Berlinben már megismert Fenyő Miksát.4 1 A három üzletember közötti kapcsolati háló viszonylag könnyen feltérképezhető. A MÁH ügyvezető igazgatói székét elfoglaló Klein egyben a Hofherr-Schrantz önállósult magyarországi leányvállalatának alelnöki posztját is betöltötte, sőt, a jelentős gazdasági súlyt képező Ganz-Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. igazgatótanácsának egyik tagja volt. Nem mellékes az sem, hogy a Hofherr-Schrantz magyarországi ága és a Ganz-Danubius a MAH érdekeltségébe tartozott, akárcsak olyan nagynevű és nagy múltú gép- és villamosipari vállalatok, mint a Ganz Villamossági Rt., a Fegyver- és Gépgyár Rt., a Láng Gépgyár Rt., illetve az Ericsson Magyar Villamossági Rt. A húszas években Klein az említettek mellett komoly részvényérdekeltségekkel rendelkezett egy sor más, elismert nagyvállalatnál is (pl. Mezőgazdasági Ipar Rt.).42 Diósy Ödön pályafutásáról annyi tudható, hogy a világháború idején a MAH által 1915-ben alapított, ipari és mezőgazdasági cikkeket forgalmazó Haditermény Rt. berlini kirendeltségének vezetője volt, majd az 1920-as években a Kereskedelemügyi Minisztériumba került, ahol 1924-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. Fenyő Miksáról — akit László és Klein már csak a GyOSz élén elfoglalt vezető pozíciója miatt is ismerhetett — az idézett szovjet jelentés megemlítette, hogy részvényein keresztül mindkét Ganz-gyárhoz kötődik.4 3 A vegyes kereskedelmi társaság megalapítására vonatkozó javaslata mellett Diósy aziránt is érdeklődött, hogy a felsorolt üzletemberek milyen feltételek mellett vehetnének részt az Ukrajna déli részén, a Bug-öbölben fekvő Nyikolajev város két hajógyára (Ruszszud, Naval) termelésének beindításában és kiaknázásában, vagyis hogyan nyerhetnének koncessziót a gyárak üzemeltetésében. Az LKB moszkvai központjában azt kérték a berlini képviselettől, hogy küldjön részletes információt ajelentésében említett személyekről és cégeikről annak érdekében, hogy ajánlatukat tüzetesen megvizsgálhassák.44 A március 6-ra elkészült információs anyagban a Hofherr-Schrantz-ról megállapították, hogy a mezőgazdasági gépgyártásban jelentős pozíciókat szerzett vállalat magyarországi üzemei a háború után izmosodtak meg annyira, hogy túlnőttek a vállalat bécsi 41 A berlini kereskedelmi képviselet jelentése az LKB-nak. 1923. febr. 2. GARF, f. 8350. op. 1. gy. 1440. 1. 1. 42 Klein pályafutására 1. Pogány Ágnes: Bankárok és üzletfelek. A Magyar Általános Hitelbank és vállalati ügyfelei a két világháború között. Replika, 1997. március. (25. sz.) 65. 43 A berlini kereskedelmi képviselet jelentése az LKB-nak. 1923. febr. 2. GARF, f. 8350. op. 1. gy. 1440. 1. 1. 44 Az LKB utasítása a berlini szovjet képviseletnek. 1923. febr. 22. Uo. 1. 2.
