Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Mária királyné kiszabadítása. Magyar-velencei szövetség 1387-ben 925
932 E. KOVÁCS PÉTER nói békét a királyi pár, a főpapok, a bárók, a titkárok, valamint a királyi és királynéi tanácsosok előtt erősítsék meg.6 6 Maga Zsigmond személyesen nem vett részt a szabadási akcióban. Májusban még Semptén volt, ahol 16'-án egyezségre lépett unokatestvéreivel. A hónap 27. napján már Budán találjuk, de tíz nap múlva már elindult Szlavóniába.5 7 Június 6-án még Budán ad ki oklevelet, de két nappal később, már Almáson teszi ugyanezt.5 8 Ezek szerint Budára a hír, hogy Mária június 4-én kiszabadult, igen hamar megérkezett, de ami még valószínűbb, Zsigmond már eleve útnak indult dél felé, és ekkor értesült az új fejleményről.5 9 A király végül július 4-én Zágrábban találkozott Máriával, és a szabad királyi városban maradt közel egy hónapon át, miközben hívei sorra támadták ellenfeleinek szlavóniai várait. A király augusztus 10. és 13. között személyesen irányította Gomnec ostromát, majd ezután hagyta el Szlavóniát.6 0 Minden bizonnyal a Mária kiszabadításában részt vett szárazföldi csapatok is elkísérték a királynét Zágrábba, akik Zsigmond kíséretével egyesülve már tekintélyes katonai erőt képviselhettek. Mindenesetre Csáktornya, Gomnec, Medvevár, Peker és több más vár elfoglalására elegendőnek bizonyultak, így augusztus közepére Zsigmond Szlavónia és Észak-Horvátország bizonyos részei felett megszerezte az ellenőrzést.6 1 A fent említett három velencei követ akkor találkozott a királlyal, amikor az elhagyta Zágrábot („villa campestri Rethkolch prope Zagrabiam, penes curiam, ubi predictus dominus rex fuerat hospitatus"). Érdekes felsorolni, hogy kik voltak jelen a Zágráb melletti tárgyaláson. Stephanus Stephani de Vegla birodalmi közjegyző első helyen Bebek Detrét említette (vexillifero).62 De ott volt Jolsvai Leusták (magister curie), valamint Treutel Miklós és György, Toldi Miklós, Pető János és Perényi Miklós (milites aule regie) is. A követek szerettek volna megerősítést kapni arról a hétezer.forintról, amelyet a nyitrai püspökön keresztül kifizettek, de Zsigmond nagy elfoglaltságára való tekintettel ezt még nem tudta aláírni.63 Erre csak augusztus 3-án került sor egy bizonyos Grabranch falunál (villa, talán Graberjanc Kőrös m. délnyugati részén). Ekkor nemcsak a királytól, hanem Máriától is sikerül a megerősítést megszerezniük.64 56 1387. június 12. Velence. Antonio Venero velencei dózse oklevele: Archivio di Stato di Vçnezia (a továbbiakban ASVe); Miscellanea, ДШ diplomatici e privati, Busta 27. N. 812. 57 Engel Pál: Az utazó király: Zsigmond itineráriuma. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. I. Tanulmányok. Szerk. Веке László-Marosi Ernő-Wehli Tünde. Bp. 1987. 70. 58 1387. június 6. Buda. Zsigmond király oklevele. ZsO I. 104. sz„ 1387. június 8. Almás. Zsigmond király oklevele. ZsO I. 109. sz. 59 Talán június 7-én. 60 Engel P.: Az utazó király i. m. 70. - Július 28-án Zsigmond még Zágrábban ad ki oklevelet: ZsO I. 161. sz. Július 31-én már Rethkolchon van: ZsO I. 165. sz. 61 Hóman B.-Szekfű Gy. : Magyar történet i. m. II. 333. 62 Itt az oklevélben megadott tisztségeket nevezzük meg magunk is, tudva, hogy az nem minden esetben felel meg a valóságnak. A tanulmányban ezeket a hibákat később korrigáljuk. 63 1387. július 31. Rethkolch. Az oklevél írója archidiaconus Goricensis inZagrabiensi eeclesia. ASVe Miscellanea, Atti diplomatici e privati, Busta 27. N. 813. 64 1387. augusztus 3. Grabanch. Zsigmond király oklevele. Uo. Busta 27. N. 814.; 1387.augusztus 3. Grabanch. Mária királyné oklevele. Uo. N. 815.