Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Mária királyné kiszabadítása. Magyar-velencei szövetség 1387-ben 925
930 E. KOVÁCS PÉTER egy rövid ideig Krupa várában őrizték őket.3 9 Innét kerültek az Adriai-tenger partján található Novigradba. A foglyok egy részét viszont Pozsegavárban, Oijavában, Csáktornyában, valamint Pacsitelben tartották fogva.4 0 Mária királyné kiszabadításában 1387 nyarán Velence („szárnyas") oroszlánrészt vállalt magára. Novigrad ostromát Giovanni Barbarigo kapitány vezette, aki remekül felfegyverzett hajókkal támadta a várat, és 1387. június 4-én sikerrel járt.41 A tengeren és a szárazföldön egyaránt próbálkoztak, és Palsinai János vránai perjelt legyőzték. A szárazföldi akcióban részt vett Losonci István,42 Frangepán János, valamint a Kaplai testvérek és a Korbáviai grófok katonái is. Ezzel egy időben Lackfi István nádor csapataival a macsói részekre vonult, hogy ifjabb Garai Miklós,embereivel egyesülve, átvegye a hadjárat vezetését.43 A sikeres szabadítás után a királynét a tengerparti Zenggbe vitték, ahol a kapitány azonnal megkapta jutalmát: lovaggá avatták. (Mária a következő években sem feledkezett meg kiszabadítójáról. 1391-ben a királyné arra kérte a velencei dózsét, hogy engedélyezze Barbarigo számára, hogy elfogadja a királyné adományát pénzben vagy ékszerben, és meglátogathassa őt Budán.4 4 ) Minden bizonnyal a velenceiek katonai akciójában Pietro Civran is részt vett.4 5 Mária már a kiszabadítása napján elküldte emberét Thomas Sovich de Sibenico (nobilis vir) személyében Sebenicóba, Spalatóba és Trauba. A követ „sub sigillo Butcho comitis Corbaviae" indult útnak.46 Minden bizonnyal a királyné követe Mária kiszabadításáról tudósította a városokat. Giovanni Barbarigo kapitány időközben nem hagyta abba a lázadók elleni harcot, Scardona ellen fordult, mivel azt a felkelők elfoglalták. A velencei hadvezér most is sikerrel járt. Annak ellenére, hogy a vár kellően meg volt erősítve, elfoglalta azt, és átadta a magyar királyi párnak. Minden bizonnyal Raveni Pál fia, Gergely (magister) zágrábi kanonok is fontos szerepet játszhatott Mária ki-39 Romanin, S.: Storia documentata i. m. 311. 40 Süttő Sz.: Anjou-Magyarország alkonya i. m. I. 142. 41 Lucius munkájában azt írta, hogy a kiszabadítás 1387. június 4-én történt. A királynét Nonába, majd a hónap 15. napján a velencei hajók Zenggbe vitték. Lucius Iohannes De regno Dalmatiae et Croatiae libri sex. In: Iohannes Georgius Schwandtnér: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. III. kVindobonae 1748. 253. - Romanin szerint is június 4-én szabadították ki Máriát (Romanin, S.: Storia documentata i. m. 314.), aki június 22-én még Zenggben volt: Smiciklas, T. : i. m. 52. sz. (1387. június 22. Zengg. Mária királyné oklevele.) Még június 30-án is itt találjuk. ZsO I. 129. sz. (1387. június 30. Zengg. Mária királyné oklevele.) Kiszabadítása utáni első oklevelét már június 4-én kiadta, Lucsén datálva. Engel Pál - C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarum (1382-1438). Itineraria Sigismundi regis imperatorisque (1382-1437), Mariae (1382-1395) et Barbarae (1405-1438) reginarum consortum eiusdem, necnon Elizabeth reginae (1382-1386), relictae Ludovici I regis. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam 1.) Bp. 2005. 38. 42 Ekkor Szörényi bán. Engel В: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 32. 43 Hóman Bálint - Szekfü Gyula: Magyar történet. II. Bp. 1935. 332. - Ifjabb Garai Miklós ekkor még nem biztos, hogy macsói bán volt. Erre. az első adat csak 1387. augusztus 22-éről van: Engel P.: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 28. 44 (1391.) január 22. Buda. Mária királyné oklevele. Predelli: 353. sz. 45 Filippo Nanni Mocenigo: Veneziani ed Ungheresi fino al secolo XV Venezia 1905. 27. 46 1387. június 4. Luche (in villa Dolac). Mária oklevele a fent említett városokhoz. Smiciklas, T.: i. m. 51. sz. - Minden bizonnyal Korbáviai Budiszlóról van szó (1364-1401), aki 1391-ben udvari lovag és nonai comes lett, majd három év múlva horvát bán. Engel P.: Magyarország világi archontológiája i. m. II. 132.
