Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583-1585) 883
AZ ERDÉLYI HÁRMASTANÁCS KORMÁNYZATA (1583-1585) 911 ennek előtte száz esztendőtől fogva, hányszor volt Erdélybe török had, oláh vajdákkal. Sőt török császár személye hányszor Volt Magyarországba, de azért, noha kárral lőtt, nem nyelte el teljességgel, és nem mindjárt a szekerek hátára készültenek. [...] Az török közébe, kiváltképpen az Portára ne gyermeket, ne nyelvest, ne stupidust, ne pusilanimust, ne sordidust és fösvényt, hanem emberséges embert járassatok; többet írhatnék erről, miképpen csudálják külső népek, az kik látják az ti Portán levő residens követeiteket."9 8 A fejedelemnek időközben sikerült a Portán a kozák támadás következményeit elsimítania, így az erdélyi-török kapcsolatban is kis enyhülés mutatkozott, amely azonban — ismét külső okok miatt — csak átmenetinek bizonyult. Báthory ugyanis hiába magyarázta ki magát, egy újabb váratlan esemény keresztülhúzta számításait; 1584 áprilisában a korábban a törökök által meggyilkolt követének, Podlodowskinak felbőszült rokonai a Varsóból hazautazó csauszt és kíséretét bosszúból lemészárolták.9 9 Ez az incidens és a meginduló kassai tárgyalások újra fellobbantották a Porta gyanúját és haragját. Szinán, a januárban kinevezett új budai pasa, ismét Horvátország, a magyar királyi területek és a Partium ellen parancsolta szandzsákbégjeit. A gyulai várat erődíteni kezdték, Tamáshidánál hidat vertek, Várad megtámadásával fenyegetőztek. Halil pasa defterére hivatkozva addig nem hódolt falvaktól is adót követelték, és rendszeressé váltak a rablások. Báthory Zsigmond dévai familiárisára, a hivatalos ügyben járó Budai Jánosra és huszonöt emberére rátámadt aj en ei bég, és többségüket fogságba hurcolta. Ghiczy Jánosnak a budai pasához küldött embereit a pasa nem bocsátotta vissza, hanem túszul fogta, a kapitány viszont két, a területére tévedt törököt tartóztatott fel, minden málhájukkal, amelyből újabb hosszas diplomáciai feszültség támadt.100 Mindezek jó alkalmat adtak arra, hogy a helytartók, akik a Portával való érintkezés főbb szabályait már kezdték ügyesen alkalmazni, a határ menti diplomácia fortélyait is jobban megismerhessék. Báthory többször intette őket, hogy ne mindent a fejedelem nevében és a Portán akarjanak elrendezni, hanem használják ki például Ghiczynek a szomszédos szandzsákbégekkel kiépített jó kapcsolatait, mert „sokszor efféle végbelieknél hamarabb, könnyebben és kevesebb adománnyal véghez vihet ember efféle dolgot, hogy nem mint az Portán hirtelenködnek. Az végbeliektől is megértik az dolgot, inkább hajol penig az Porta az török információjára, hogy nem az miénkre."101 Báthory arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi török tisztségviselők, kihasználva à Porta és Erdély közötti átmeneti feszültségeket, sokszor saját szakállukra és hasznukra sarcol-98 EOE III. 53 -55., 62-63. és Báthoiy levélváltása i. т.142-143., 191. Nem sikerült kideríteni, hogy Báthory kire gondolhatott. Torma Kristóf már a triumvirek regnálása előtt rezidens volt, hazajövetelét saját maga kezdeményezte, mert időközben megszületett gyermeke. Prothocollum Bathorianum p. 65. A helyét átvevő Margai István kiválasztását Báthory is helyeselte. Talán a Margai mellett társkövetként feltűnő Teke György váltotta ki nemtetszését, aki korábban a livóniai háborúban vett részt. Mindenesetre mindkét követ később, a triumvirátus korszaka után is kapott még portai megbízatást. 99 Kárpáthy-Kravjánszky M.: Rudolf i. m. 110. 100 A triumvirek jelentései a török károkról: Báthory levélváltása i. m. 153-155., 176-178., 200-203. és Prothocollum Bathorianum p. 251-254. 101 Báthory levélváltása i. m. 164.
