Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815

880 SIMON ZSOLT két kikötőt együtt írták össze Kölpény városához kapcsolódóan. A kölpényi és a baricsi kikötők éves jövedelme a kölpényi vásárvámmal (bac-i pazar) és a haltizeddel 44.000 akcse volt, amely hozzávetőlegesen 880 korabeli aranyforintnak felelt meg. Kölpényben 59 adózó háztartást, egy kenézt és egy özvegyet írtak össze. Mivel a város lakói a szávai híd fenntartásában részt vettek, adókedvezményekkel bírtak. Ugyan a baricsi kikötő jövedelmét Kölpényhez írták, nyilván a két helyet egy gazdasági egységben kezelték, Barics falu külön is szerepel a defterben. 14 adózó család és egy özvegy élt a korabéli Baricson, amelynek lakói révész-szolgálatot láttak el Száván, s ezért adókedvezményeket élveztek. Bruce W. McGowan: Sirem Sancagi Mufassal Tahrir Defteri. (Türk Tarih Kurumu Yayinlari XIV Dizi -Sa. 2.) Ankara 1983. 334., 384—385. Köszönöm Hóvári János kandidátusnak, hogy felhívta figyelmemet e forrásra és lefordította a szövegrészt. Poltos (Valkó vm., Sremska Raca közelében Nyugatra, a Száva mellett, Szerbia és Montenegró): falu, kastély. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. II. 275., 344.; Engel E: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 393.; Koppány T.: Magyarország kastélyai i. m. 198. Racsa (Valkó vm., Sremska Raca, Szerbia és Montenegró): mezőváros, kastély, néha vár, rév: Csánki D.\ Magyarország történelmi földrajza i. m. II. 275-276., 286.; Koppány T.: Magyarország kastélyai i. m. 200. A várra: DL 71078. (1500); Oláh M.\ Hungária i. m. 1067-1068. A révre 1. még: DL 26405. (1464. Lehetséges, hogy ez az adat a Kőrös megyei Racsára vonatkozik.) Szabács (Szabácsi bánság, Sabac, Szerbia és Montenegró): civitas: Fraknói V: 'Mátyás király levelei i. m. I. 335.; A várra 1. Csánki D. : Szabács vára i. m. 355-388. Erődítménye 1476-ban, 1490-ben, 1491-ben és 1494-ben kastélyként szerepel. Fraknói V.: Mátyás király levelei i. m. 330., 334.; DL 38625., 38626., 82029.; Magyarország és Szerbia i. m. 287., és alább, kikötő és rév (1526) 1. Szulejmán naplói. In: Török történetírók i. m. 286-290.; Zay F.: Landorfejérvár i. m. 31. A várra vö. még: Balogh J.: A művészet Mátyás i. m. I. 258. Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica, Szerém vm., Szerbia és Montenegró): királyi város, kastély, időnként várként szerepel. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. II. 233., 238.; Engel P.\ Magyarország világi archontológiája i. m. I. 423.; Koppány T. : Magyarország kastélyai i. m. 213. Várként említve: Magyarország és Szerbia i. m. 292. (1495); A Balassa család levéltára 1193-1526. Fekete Nagy Antal kézirata alapján sajtó alá rend., szerk. Borsa Iván. (Magyar Országos Levéltár kiadványai II.: Forráskiadványok 18.) Bp. 1990. 572. sz. (1525); OláhM. : Hungária i. m. 1068. A várra 1. még Balogh J. : A művészet Mátyás i. m. 258.; Gere L. \ Várak a Szerémségben i. m. 352-353., valamint 1. még a Kölpénynél írottakat (1462). Újvár: a településen a neve alapján erődítmény kellett legyen, de Nándorfehérvár környékén ilyen erősséget nem ismer sem Csánki, sem Engel, sem Koppány. Oláh Miklós egy ilyen nevű várat Szabács és Barka között sorol fel. Oláh M. : Hungária i. m. 1067-1068. Lázár deák térképén azon a vidéken, ahol a többi Belgrádhoz tartozó fiókharmincad is feküdt, két Újvár nevű település található: az egyik megközelítőleg Szrebernik és Telcsák között félúton, a másik a Boszna Szávába való folyásától kissé nyugatra, a Szávától délre. Lázár secretarius: Tabula Hungáriáé... Ingolstadt, 1528. In: A Tabula Hungáriáé és változatai. Bp. 2003.