Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79

82 SERES ATTILA A nyugati államoknak ugyanakkor nem kedvezett a Népbiztosok Tanácsa által még 1918. április 22-én elfogadott dekrétum, amely nacionalizálta a kül­kereskedelmet, s arra teljes állami monopóliumot vezetett be. Ez a rendelkezés még az ipar és a belkereskedelem államosítására vonatkozó, hasonló értelmű intézkedéseket is megelőzte.11 Mint említettük, a NEP később lehetővé tette, hogy az iparon és a belkereskedelmen belüli állami dominancia megtörjön, s ez a két ágazat másokkal együtt magántőkét importáljon, az új gazdaságirányítási rendszer ugyanakkor nem oldotta fel a külkereskedelem állami monopóliumát. Ez azt jelentette, hogy a rendszeres és effektív kereskedelmi forgalom megindítá­sa Szovjet-Oroszországgal szinte elképzelhetetlenné vált olyan bilaterális, kor­mányközi kereskedelmi keretegyezmény aláírása nélkül, amely meghatározta a szovjet export- és importvállalatokkal folytatott kereskedelem alapelveit, illetve szabályozta az áruszállítások utáni kifizetések rendjét. 1921-1922 folyamán egy sor nyugat-európai tőkés állam kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodást Szovjet-Oroszországgal. E szerződések biztosítot­ták a szovjet állam számára annak lehetőségét, hogy a másik ország fővárosá­ban kereskedelmi képviseletet nyisson, amelynek meghatározott számú mun­katársa a diplomáciai szokásjog alapján diplomáciai immunitást élvezhetett.12 Éppen emiatt a szovjet külügyi vezetés ezeket a missziókat egyben Szovjet-Oroszország de facto hivatalos képviseleteinek tekintette. 1921. március 16-án Angliával, május 6-án Németországgal, december 7-én Ausztriával, december 26-án pedig Olaszországgal lépett hasonló tartalmú egyezményre.13 Figyelmez­tető jel lehetett a magyar gazdasági elit számára az 1922. július 5-én parafált szovjet-csehszlovák kereskedelmi megállapodás, amely megnyitotta az utat a szovjet piacon kifejezetten érdekeltnek számító cseh mezőgazdasági gépgyárak (pl. Skoda, Bächer) előtt.14 A kereskedelmi képviseletek megnyitásával párhuza­mosan épült ki a szovjet gazdaság külföldi szervezeti rendszere és hálózata is. A jelentősebb szovjet állami exportvállalatok, így például a faexportőr Exportlesz, a gabonaexportőr Exporthleb, vagy az olajszállításokat felügyelő Nyeftyeszindi-11 J. P. Bokarjev. Rosszijszkaja ekonomika v mirovoj ekonomicseszkoj szisztyeme (konyec XIX-30-e gg. XX v.). Ekonomicseszkaja isztorija Rosszii XIX-XX w.: szovremennij vzgljad. Otv. red. V A. Vinogradov. Moszkva, Rosszpen, 2001. 442. 12 A külföldi szovjet kereskedelmi hálózat első szegmensének az 1920. június 9-én létrehozott ARCOS (All Russian Cooperative Society) részvénytársaság tekinthető, amelyet önálló angol jogi személyként jegyeztek be Londonban. A hamarosan hatalmas forgalmat lebonyolító cég főként be­szerzésekkel foglalkozott a Szovjetunió számára, három tagja nem élvezett diplomáciai mentességet. Erre részletesen 1. Valerij Alekszandrovics Siskin: Sztanovlenyie vnyesnyej plityiki poszlerevolju­cionnoj Rosszii (1917-1930 godi) i kapitalisztyicseszkij mir: ot revoljucionnovo „zapadnyicsesztva" к „nacional-bolsevizmu." Ocserk isztorii. Szankt-Petyerburg, „Dmitrij Bulanyin", 2002. 98-99. 13 Bokarjev. i. m. 445. 14 A szovjet-csehszlovák kereskedelmi egyezmény megkötése után a magyar sajtóban olyan hí­rek jelentek meg, melyek szerint a prágai szovjet kereskedelmi képviselet 8000 darab cseh mezőgaz­dasági gép szállítására kötött üzletet, mintegy 5,5 millió cseh korona értékben, s szovjet részről to­vábbi megrendelések várhatók. Cseh-Szlovákia. Külkereskedelmi Hírek, 1922. augusztus 20. 1. Villa­ni Frigyes prágai magyar követ egy 1923 elején kelt jelentésében beszámolt arról, hogy csehszlovák gazdasági körök szerint a Szovjetunió elsősorban mezőgazdasági gépeket és szerszámokat fog impor­tálni Csehszlovákiából, ezért a hat legnagyobb csehszlovák mezőgazdasági gépgyár egy közös kiviteli társaságba tömörült. Magyar Országos Levéltár (MOL), Külügyminisztérium, Gazdaságpolitikai osz­tály iratai (K 69), 141. cs., 1923-10-59.363. (53.882/1923. alapsz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom