Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
54 SIMON ZSOLT mint három hónapig). 205 1512-ben a kincstár az utak bizonytalansága miatt arra számított, hogy a zágrábi és.a hozzá tartozó harmincadokból befolyó bevételek csökkeni fognak, de azt is tudni vélték, hogy amikor az utak ismét biztonságosak lesznek, a harmincadjövedelmek is meg fognak nőni.20 6 Surian 1516. évi jelentése szerint Horvátországból azért nem folyt be semmi jövedelem, mivel a törökök fosztogatták és sok erődítményt elfoglaltak.20 7 Az erdélyi huszadokon 1522-ben szintén a folytonos háborúk miatt voltak a vámbevételek oly csekélyek, hogy azokból a vámkezelőket is alig lehetett eltartani.20 8 1506-ban ellenben belső okok miatt csökkentek a harmincadjövedelmek, nevezetesen a harmincadosokat a dalmát bán emberei zaklatták.20 9 A természeti és éghajlati tényezők is befolyásolhatták a kalmárkodás menetét és volumenét. 1526 nyarán például olyan esőzések voltak Szerbiában, hogy a Morava vizén két napig nem lehetett átjutni, sőt még a legkisebb folyón sem lehetett átkelni, az utak is nehezen voltak járhatók, az útközben levő tavak, mocsarak, folyók és hidak miatt pedig „rendkívül sok nehézséggel járt az utazás", és „túlságosan sok és nagy fáradalmakat kellett kiállni".21 0 A véletlennek is szerepe lehetett azonban az áruforgalom alakulásában: Bonfíni arról tudósít, hogy 1495-ben egy alsó-magyarországi falun, keresztények és törökök által közösen tartott sokadalomban 60000 forint értékű áru égett el egy tűzvészben.21 1 A magyar-török kereskedelem intenzitását leginkább a határ menti harcok és portyázások befolyásolhatták, amelyek 1526 előtt a két állam közötti fegyverszünetek ellenére gyakoriak voltak.21 2 A szendrői vám forgalma alapján azonban úgy tűnik, hogy a határ menti harcok csak rövid időre bénították meg a külkereskedelmet.21 3 Noha a magyar végvárrendszer Nándorfehérvár környékén volt a legerősebb,21 4 ennek vidéke sem volt mentes a török betörésektől, de onnan maga Kanizsai György is vezetett portyákat, noha II. Ulászló 1507-ben a fegyverszünet bétartására utasította őt.21 5 A portyázások közvetlenül is károsították a kereskedőket, amit a kifosztásukról szóló már említett adatok bizonyítanak. 205 Antonius Fekete Nagy-Victor Kenéz-Ladislaus Solymosi-Geisa Érszegi: Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II.: Fontes 12.) Bp. 1979. 330-331. 1514-ben a parasztháború következtében Magyarország jelentős területein a kereskedelmi élet összeomlott, például a budai vásár is elmaradt. Borsa Gedeon: Korabeli tudósítások Nürnbergben az 1514. évi magyarországi parasztháborúról. Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1991-1993. Bp. 1997. 328., 339. 206 DL 71122. 207 Balogh I.: Velencei diplomaták i. m. XVI. 208 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 328. 209 Monumenta historica Zagrabiae i. m. III. 54-55. 210 Török történetírók i. m. I. 305., 313. 211 Bonfini, A.: A magyar történelem tizedei i. m. 1001. 212 Szakály F.: A török-magyar küzdelem szakaszai i. m. 44-45.; Kubinyi: A mohácsi csata és előzményei i. m. 71-72., 79., 72. jegyz., 80. 213 Hóvári J.: Az erdélyi só i. m. 44-45. 214 Szakály F. : A török-magyar küzdelem szakaszai i. m. 45. 215 Magyarország és Szerbia i. m. 347., 325., 335., 326.
