Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
KÖZLEMÉNYEK Seres Attila A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) I. Bevezető1 A magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszere az első világháború után A két világháború közti magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok történetét Búzás József dolgozta fel először egy 1955-ben megjelent tanulmányában.2 Bár láthatólag teljességre törekedett, a két ország 1920-as évekbeli gazdasági kapcsolatrendszerének több lényeges problémáját (a magyar koncessziószerzés a szovjet mezőgazdaságban vagy iparban, a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság megalakítása, a dunai vízi szállítási útvonal kiépítése stb.) korának korlátozott kutatási lehetőségei miatt mégsem érzékeltette súlyának megfelelően. A Kereskedelemügyi Minisztérium 1920-30-as éveket felölelő, sok tekintetben perdöntőnek számító dokumentációja még az utódszerv (Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium) központi székházának irattárában megsemmisült Budapest 1944-1945. évi ostroma idején.3 Az 1950-es évekből visszatekintve egyébként is túl közelinek bizonyult a vizsgált korszak. A szerző ugyanis nemcsak a releváns szovjet levéltári forrásokhoz nem férhetett hozzá, hanem az akkoriban államosított magyar magánvállalatok és kereskedelmi bankok Központi Gazdasági Levéltárba szállított rendezetlen iratanyagát sem tekinthette meg, így kénytelen volt kizárólag a Külügyminisztérium Gazdaságpolitikai osztályának viszonylag intakt állapotban fennmaradt forrásbázisára támaszkodni. Alapvetően a korabeli forrásszegénységgel magyarázható az is, hogy Búzás tényként kezelte egy budapesti cég, az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. fennállását, amit 1923-ban döntően az Angol-Magyar Bank Rt. (AMB) törzstőkéjéből próbáltak létrehozni a bank vezetői.4 Az aktuális cégbejegyzéseket nyilvánosságra hozó hivatalos heti közlöny, a Központi Értesítő 1923. évfolyamának számait végiglapozva azonban hiába keresünk ilyen nevű részvénytársaságot. 1 A szerző moszkvai levéltári kutatásaihoz a Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatóságának Klebelsberg Ösztöndíját nyerte el. 2 Búzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919-1938. Századok, 1955. 4-5. sz. 588-633.; Búzás József - Nagy András: Magyarország külkereskedelme 1919-1945. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1961. 126-147. 3 Bélay Vilmos - H. Kohut Mária: A Kereskedelemügyi Minisztériumi Levéltár (1889-1899), a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumi Levéltár (1935-1945). Repertórium. (Levéltári leltárak 12.) Budapest, Levéltárak Országos Központja, 1961. 18. 4 Búzás: i. m. 587-598.; Búzás - Nagy: i. m. 131-132.
