Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815

818 SIMON ZSOLT Az 1498. évi 29. tc. megfogalmazása alapján bizonyosnak vehető, hogy ek­kor a harmincadok „régi és megszokotténak nevezett helyein kívül még további településeken is szedtek harmincadot. Ilyen hivatal lehetetett például az 1490-ban említett csáktornyai,1 1 az 1497-ben felbukkanó, Izdenci Benedek által önha­talmúlag felállított futaki,1 2 vagy az 1525-ban szereplő szalánkeméni,1 3 de akár a 15. század közepén említettek is, amennyiben azok még létezek a század végén. Nevezetesen: a soproni főharmincadhöz tartozó szárazvámi és szentmargitbá­nyai, az 1451-ben említett ercsényei, janafalvi, németújvári, ridegségi, szentléle­ki és őri harmincadok,1 4 az Ofalun, továbbá Eperjesen a 15. század közepén1 5 és Holicson (Újváron) az 1450-es években említett harmincadok.1 6 Ezen vámok többsége vélhetőleg azok, az 1440 és 1444 között önkényesen létrehozott vámok és harmincadok közé tartozott, amelyek megszüntetéséről 1444-ben Ulászló len­gyel támogatói és magyarországi ellenfelei intézkedtek.1 7 Magyarország déli részén a szlavóniai és bánsági harmincadokon kívül Nán­dorfehérváron és a vámszedés tekintetében hozzá tartozó Apajócon, Árkin, Ba­ricson, Kölpényen, Poltoson, Racsán, Szabácson, Szávaszentdemeteren és Újvá­ron szedtek harmincadot. Ez utóbbiak mindegyike a Száva partján feküdt, Apa­jóc kivételével erődítménnyel rendelkező településen és bizonyosan rév mellett (noha nem találtunk adatot a baricsi, poltosi, szávaszentdemeteri és újvári révre, 11 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III., V (Hunyadi­ak kora Magyarországon VI-VIII., IX. c.) Bp. 1890-1913. III. 19.; Jajcza i. m. 67. 12 Petri de Warda Epistolae. Ed. Carolus Wagner. Posoniae-Cassoviae 1776. 187-187. Futak (Bács vm., Futog, Szerbia és Montenegró): mezőváros, kastély, rév. Csánki D.: Magyarország törté­nelmi földrajza i. m. II. 275., 344.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.) Bp. 1996. I. 313.; Koppány Tibor: A középkori Ma­gyárország kastélyai. (Művészettörténeti füzetek 26.) 145. Bonfini egy 1462. évi eseménnyel kapcso­latosan Futakot igen gazdag településként említette. Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Bp. 1995. 730. • 1 3 CJH 830. Szalánkemén (Szerém vm., Slankemen stari és Slankemen novi, Szerbia és Mon­tenegró): vár, mezőváros és királyi város, rév. Csánki D. : Magyarország történelmi földrajza i. m. II. 233., 237-238.; DL 13686. A várra 1. még Gere László: Várak a Szerémségben. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. (Dél-Alföldi Évszázadok 13.) Szeged 2000. 370-374. 14 Mollay Károly: A soproniak harmincadvámja 1383-1542. In: Házi Jenő emlékkönyv. Emlék­könyv Házi Jenő Sopron város fölevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Szerk. Domin­kovits Péter-Turbuly Éva. Sopron 1993. 134.; DL 14505. A 14. századi hármincadvámok elhelyezkedésé­re 1. Pack Zs. P: A harmincadvám az Anjou-korban i. m. 231-254. 15 Pack Zs. P: A harmincadvám az Anjou-korban i. m. 254. 123. jegyz., Eperjes szabad királyi vá­ros levéltára 1245-1526. Összeáll. Iványi Béla. Szeged 1931. 296. sz. Az ófalui vámra még vö. Borsa Iván-Mályusz Elemér-C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár. I-IX Bp. 1956-2004. (a továbbiakban: ZsO) II. 7504. sz. (1410.); DL 44670.; Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. I. 253. 16 Ortvay Tivadar: Pozsony város története. Pozsony 1900. II. 3. 77-78. Az 1453-ban említett Zemcze-i harmincadot Ortvay Szempere, Pach az 1498. évi törvényben is említett Szenicére lokalizál­ta. Ortvay T.: Pozsony i. m. II. 3. 77-78., ill. Pach Zs. P: Hogyan lett i. m. 275. 105. jegyz. 1450-ban csak általánosan vannak a szepesi, sárosi és zempléni harmincadok megnevezve. Uo. 267. 17 Pach Zs. P: Hogyan lett i. m. 260. A 15. század közepe előtt több olyan településen is szed­tek harmincadot, amelyeket az 1498. évi törvény nem említ, de könnyen elképzelhető, hogy ezek ad­digra már megszűntek vagy később törvényesnek tekintett helyekre költöztették őket: Szepesen és Gölnicen 1311-ben, Magyaróváron 1359-ban, Radnán 1412-ben, Sárváron 1421-ben (a radnait Besz­tercére, a sárvárit Sopronba tették át). Draskóczy István: Sáros megye vámhelyei a 14. században. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 52.; Csánki D.: Magyar­ország történelmi földrajza i. m. III. 676.; ZsO VIII. 791. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom