Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején 815
TANULMÁNYOK Simon Zsolt A BARICSI ÉS KÖLPÉNYI HARMINCADOK A 16. SZÁZAD ELEJÉN A magyar történetírás a középkori török-magyar kapcsolatok tekintetében ez ideig főleg a hadiesemények és a diplomáciai érintkezések tanulmányozására helyezte a hangsúlyt, ami az említett jelenségeknek és azok következményeinek a fontosságával magyarázható. A két ország közötti kapcsolatoknak ugyanakkor voltak demográfiai, gazdasági, de kulturális és egyházi vetületei is. A török-magyar kereskedelmet illetően a Magyarország késő középkori külkereskedelmével foglalkozó Fügedi Erik, Kubinyi András és Hóvári János, de Ráckeve története kapcsán Szakály Ferenc is joggal hívták fel a figyelmet a kérdés fontosságára.1 A témakör részletesebb tanulmányozását vélhetőleg az gátolta, hogy kevés rá vonatkozó forrás maradt fent, kvantitatív jellegű forrástípus (vámszámadás) mindössze egyetlen egy, a szendrői ismeretes a.szakirodalomban, amelynek a sókereskedelemre vonatkozó adatait Hóvári János elemezte.2 Az alábbi tanulmány e kereskedelmi kapcsolatok történetéhez kíván újabb adalékokkal szolgálni, a szakirodalomban eddig ismeretlen két harmincadszámadás közlése és feldolgozása segítségével. 1. A harmincadvám a késő középkori Magyarországon A harmincadnak nevezett vám a 13. század elején tűnik fel a forrásokban, amikor az ország belsejében, a városok eladományozott vásárjövedelmeiből a 1 Kubinyi András: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf die zentralen Städte Ungarns bis 1541. In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hrsg. Othmar Pickl. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte 1.) Graz 1971. 205-206.; Fügedi Erik: Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején. In: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 368.; Kubinyi András: Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16 század fordulóján. Történelmi Szemle 36. (1994) 25., 207. jegyz.; Hóvári János: Az erdélyi só a török Szendrőben. In: Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70 születésnapjára. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 6.) Bp. 1989. 44-45.; Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és reformáció 23.) Bp. 1995. 134. Ezúton is meg szeretném köszönni Draskóczy Istvánnak, Hóvári Jánosnak és Kubinyi Andrásnak a tanulmány megírásához nyújtott segítségét. A tanulmány a Research Support Scheme (Prága) által támogatott 1514/1999. számú kutatási terv keretében és az MTA Határon Túli Magyar Tudományért ösztöndíj Kuratóriuma támogatásával készült. 2 Hóvári J.: Az erdélyi só i. m. 41-61. Ugyancsak Hóvári János ismertette még néhány, a török-magyar határszakaszon levő kikötő jövedelmét: a belgrádi kikötő áruvámjának, értéke 1523-ban évente 10000 akcse (megközelítőleg 200 forint), a szendrőié 1516-ban 43000 akcse (860 forint), 1523-ban 15153 akcse (303 forint) volt, 1514-1516-ban pedig a kulicsi kikötő jövedelmét 750 akcsére (15 forint) becsülhetjük, a harámiét 600 akcsére (12 forint), míg a galambóciét 1100 akcsére (22 forint). Hóvári János: Az oszmán gazdasági struktúra az Al-Dunánál 1496-1517. Kandidátusi disszertáció. Bp. 1996-1997. 66.
