Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 767 szervező koncepcióját felhasználhatónak tartotta.7 8 Széchenyire gondolt, amikor „az associatio szellemét" és az „elme-surlódást" emlegette, s ez a fogalom nem most tűnt fel nála először, hanem szélesebb politikai körben, például a felső táblán 1843-ban a már azt emlegette: „hogy pedig világ (világossság - V.J.) legyen, arra egyik leghatalmasabb eszköznek ismerem el a minél bővebb eszmecserélést és elmesurlódást".77 Kölcseyre, Kossuthra, amikor az „újabb időben tett haladás [...] bizonyos csorba"-jának kiküszöbölését egy bizonyos „összekötő vegytani alkatrész "-tői remélte, s akkor is Kossuth ismert társadalomszervezési eszméjére gondolt, amikor kifejtette, hogy „a jelen egyesületben, annak alapjában s vezéreszméjében van ez a vegytani kötszer [...] ,melly újra föléleszti az eltörpült ültetéseket, sőt teremt újakat is; ebben van, mi azon említett hiányt kipótolja, mi a jövő nagyságot, diszt, virágzást biztosítani, s minden kétségen túlemelni képes".78 A Védegylet programjának középpontjába gazdasági természetű célok kerültek. Sőt Batthyány Kázmér egészen úgy fogalmazott, hogy „ez egyesület minél nagyobb kiterjedésétől függ hazánk anyagi jólléte, s csak annak védszárnyai alatt emelkedhetik diszre s erőre az ipar, kereskedés, mezei gazdaság".79 Az elgondolásnak azonban széles politikai és társadalmi kontextusa van! Batthyány a Védegylet alapításának egyéves évfordulóján elmondott beszédében erre utalva fejtegeti is, hogy az országgyűlési követek egy része „az utasítások szellemét méltán s kellőleg fogták fel, mikor ezt a létező körülményekkel összehasonlítván, az országgyűlés akkori stádiumát, a már tárgyalt ügyek, különösen a kereskedés s a vám kérdés sorsát, meg a jövőre való reményeket s kilátásokat mind mérlegbe vetvén, egyenesen kimondták azt a nemzet nevében, mit a nemzet azóta olly jelentékesen megáévá tett. - így keletkezett a 'Védegyesület'."80 Magyar reformerek már korábban is úgy gondolták, hogy a társadalom polgárosodása és az ország gazdasági ereje összefüggenek egymással, például Wesselényi a politikai jogok kiterjesztéséhez kapcsolta az adófizetés tényét.8 1 76 Az érdekegyesítésről vallott liberális nézetek a reformkorban egymásba kapcsolódnak és a demokrácia felé mutató ívben rendeződnek (a társadalmi csoportok „egy középpontra" „gyűlnek"? lehet, hogy a „kémia" egyesíti őket ? esetleg a folyamat „új elemek" keletkezéséhez vezet el): Kölcseynél: „ellenkezni látszanak az elemek, de van egy közérdek, mi alatt azok egyesülhetnek [...] A kémia szép tudomány: az nem csak választani, de egyesíteni is tud. Menjetek experimentumot csinálni!" (Kölcsey Ferenc: Országgyűlési Napló. In: Minden Munkái. VII. k. Kiadja Toldy Ferenc. Pest. 1861. 84-85.); Széchenyinél: „sokféle ember kell a társaságba [...] u.m. egy erőművben sok szerszám" - de „mit tehetni egyesség, s igy egyesülés, s illy módon megismerkedés, s eképen közepesedés vagy egy középpontra-gyüjtés nélkül", „egy magányos ember semmi, s csak egyesületnek van hosszú élete, s igazi súlya". (Széchenyi István: Hitel. Pest. 1830. XVIII.,174.); Kossuthnál: „nem az a feladat, hogy létező elemek működtessenek, hanem hogy nem létezők teremtessenek [..Jfőfigyelmünket pedig a socialis reformokra intézendjük. A socialis téren minden egyes ember önmagában, s önmagára nézve teljes hatalom, a rokonszenvűek együttmunkálása pedig e hatalom körét nevezetesen kitágítja". (Pesti Hírlap, 1843. december 7.) (kiemelések - V.J.) 77 Batthyány Kázmér 1843. október 31-én a főrendi tábla LIX. ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV II. k., 187. 78 Magyar Szózatok, 6-8. -Vö. Lackó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája. Bp., 1977. és Velkey Ferenc: Társadalomátalakulási elvek Széchenyi és Kossuth vitájában. Debreceni Szemle, 1994. 2. 79 Magyar Szózatok, 7. 80 Uo. 13. 81 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp., 1965.
