Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671
718 HERMANN RÓBERT pénztárakat zárral láttattam el, s Véninger Ferencet251 bítam meg, hogy vegye át az összeget és a kimutatást készítse el; ő ./. alatt nyújtja be jelentését.25 2 A főhercegi kézipénztár amelyben néhány száz forint volt, a roham során kiraboltatott. .//. Véninger az átvett pénzeket a fizetőhivatal pénztárába tette le, ahol is a pénzügyminiszter további rendeletéig maradnak. A palotában a tűztől és rablástól megmentett szerek őrzésével azon egyetlen lakost bíztam meg, akinél a kulcsok találtattak, úgy, hogy Véninger felügyelete alatt álljon. A könyvtárat, az ásványgyűjtemény, a kis szobrokat és vázákat a múzeumba szállíttattam. Az óriási mennyiségű katonai felszerelési készlet elszállításával a ruházati bizottmányt és Láhner tábornok urat25 3 bíztam meg. Az osztrák katonaság által használt matracokat, szalmazsákokat stb. a pesti kórházba szállíttattam. Az országos pénztár kirablását tárgyaló vizsgálati iratokat ./3., a visum repertumot254 pedig ./4. szám alatt mellékelem. Szőgyény, Almásy25 5 , Török25 6 , Zichy25 7 és mások ingóságainak lefoglalása véett megtettem az intézkedéseket, s Véningert bíztam meg ennek kurátorságával. - Hám258 Budán fellelt ezüstjét, valamint Czigler25 9 ingóságait Mérey titkárnak adtam át.26 0 251 Wéninger (Veninger) Ferenc, a pénzügyminisztérium „díjazó hivatalának" vezetője, majd 1849 januárjáig a feldunai hadsereg tábori főpénztárnoka. 252 Mind ez, mind a további mellékletek hiányoznak. - Ludvigh máj. 24-én Kossuthhoz intézett jelentése szerint a főhercegi és a hadipénztárban összesen 200.000 forintot találtak. Eredeti sk. tisztázat. MOL OHB 1849:7480. Közli Katona: Budavár 534-536. 253 Láhner György (1795-1849), cs. kir. őrnagy a 33. (Gyulay) gyalogezredben, honvéd vezérőrnagy, a honvédsereg fegyver- és lőszergyártásának irányítója, az aradi vértanúk egyike. 254 látleletet 255 Almásy Móric, gróf (1808-1881), kamarai alelnök, 1848 márciusában Pest-Buda királyi biztosa, 1849. január elejétől az Ideiglenes Kamarai Igazgatás elnöke. 256 Török Bálint, gróf (1806-1882), a Helytartótanács tanácssa, a tartományi biztossági igazgatóság aligazgatója, 1848 áprilisától a hadügyminisztérium polgári-biztossági osztályának vezetője. 1849 januárjában Pesten maradt, febr. 10-től a Szőgyény László vezette, ideiglenes polgári közigazgatás tisztviselője. 257 Zichy Ferenc, ifj., gróf, (1811-1900) konzervatív politikus, 1830-1847 között kir. főlovászmester, 1838-1875 között kir. főajtónállómester, 1847-ben a Magyar Kancellária tanácsosa, a Helytartótanács ideiglenes elnöke, 1848 májusától októberig a Közmunkaügyi és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, decembertől Pozsony vármegye cs. kir. ideiglenes biztosa, 1849 májusától az orosz sereg mellett főbiztos. 1851-ben a Birodalmi Tanács tagja, 1860-ig a lombard-velencei királyság utolsó főkormányzója, 1860-61-ben nógrádi főispán, 1877-1879 között konstantinápolyi követ. 258 Hám János (1781-1857) 1827-től kinevezett szatmári püspök, 1848. jún. 25-től kinevezett esztergomi érsek, a pápa nem prekonizálta, Esztergom vármegye főispánja. 1849. jan. 20-i pásztorlevelében az új uralkodó iránti hűségre intett, ezért a Szemere-kormány hazaárulónak nyilvánította, vagyonát elkobozta. 1849. jún. 10-én Bécsben lemondatták érsekségéről, júl. 14-től haláláig ismét szatmári püspök. 259 Czigler Ignác (1793-1857), római katolikus lelkész, 1817-től tábori lelkész, 1830-tól magyarországi cs. kir. tábori főlelkész, 1848. decemberétől a magyar hadügyminisztérium tábori lelkészi osztályának vezetője, 1849. januárjában Budapesten marad, máj. 16-tól a cs. kir. főhadsereg tábori főlelkésze, majd a szabadságharc után ismét magyarországi cs. kir. tábori főlelkész. 260 Mérey Károly (1816-?) 1837-től a Magyar Kamara titkára, 1848-49-ben a pénzügyminisztérium titkára, 1848 nov.-dec. folyamán minisztériumi kiküldött a Felvidéken, önmaga által kinevezett biztos.
