Századok – 2006

DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671

LUDVIGH JÁNOS KORMÁNYBIZTOSI JELENTÉSEI 1849-BŐL 697 12. Komárom, 1849. április 29. Ludvigh rendelete Komárom város lakosaihoz Komárom városa, melynek polgárai az ostrom gyásznapjai alatt a hazafiúi elszántságnak és vitéz lelkületnek legfényesebb jeleit adták, hasztalanul men­tetett fel az ostrom alól, ha a vitéz hadsereg kivonultával az ellenség által hasz­nált Duna túlparti sáncok széthányva nem lesznek. A haza és Komárom városa vitéz kitűrésű lakosainak érdekében ennélfog­va rendelem, hogy holnap, azaz ápril 30-kán mindenik ház a sáncok széthánya­tására egy munkást akként küldjön ki, hogy reggeli 7 órakor a hely színén legyen. Egy ember napdíját az álladalom 24 p[engő] kr[ajcárralj fizeti. Aki embert ásóval vagy kapával a sáncokhoz nem küld, kérlelhetlenül vésztörvény alá vonandó. A városi polgármester hiteles jegyzéket személyes felelősség terhe alatt vezettetni köteles. A vidék a város lakosságát segítendi. Nyomtatvány. MOL R 32. Az 1848/1849 évi forradalomra és szabadságharcra és az emigrációra vo­natkozó nyomtatványok. 21. csomó, dátum szerint és OHB-iratok 1849:6722. 13. Révkomárom, 1849. április 30. Ludvigh János országos biztos átirata Görgei Artúr vezérőrnagyhoz, hadügyminiszterhez és fővezérhez Puky Miklós Komárom megyei kormánybiztos úr tudósítása szerint Páz­mándy Dénes népképviselő és a nemzeti gyűlés volt elnöke18 4 Komárom megyei, kömlődi lakából az ellenség eltávoztával elfogatván, a megye házához hozatott. A nevezett kormánybiztos úrral tartott értekezés nyomán mind ő, mind én arról meggyőződtem, hogy a megnevezett foglyot itt vagy addig kell tartani, míg iránta rendelet az ország kormányzójától s illetőleg az országgyűléstől nem érkezik; vagy Debrecenbe kell küldeni, mivel a fennforgó körülményeknél fog­va addig, míg az országgyűlés felette nem határoz, a vésztörvény rendelete sze­rint sem vád alá, sem vésztörvényszék elébe nem állíttathatik, s mivel adataink sincsenek, melyeket az országgyűlés s illetőleg a Kormányzó elnök úr elibe ter­jesztethetnénk; véleményem az, hogy Pázmándy Dénes úr, kiről köztudomás után és képviselői állásomnál fogva csak annyit tudok, hogy az országgyűlést az 184 Pázmándy Dénes, ifj. (1816-1856), 1848-ban a nagyigmándi kerület országgyűlési képvise­lője, a Batthyány-kormány egyik megbízottja a frankfurti német parlamentnél, a képviselőház el­nöke, 1849 elején nem követi az országgyűlést Debrecenbe. A cs. kir. hatóságok rövid vizsgálati fogság után szabadon engedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom