Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671
LUDVIGH JÁNOS KORMÁNYBIZTOSI JELENTÉSEI 1849-BŐL 689 alatt ajánlották. Vukovics14 5 egész Barsban nem talált egyet, mely a kormánynak megbízható volna. Bemre14 6 Görgei nem számolt,14 7 de miután Beniczkyt14 8 már elébb, most pedig a bányavárosok felé bátyját, Ármint14 9 küldte, számol arra, hogy az itteni hadsereg ne gyengíttessék. Windisch-Grätz 150 legutolsó proklamációjában a hadsereghez offenzív működést akkorra ígér, mikor a segély haderők az országba megérkezendnek.16 1 A hadsereg örül, hogy Madarász15 2 és Nyáry15 3 a miniszteri kombinációból kimaradnak. Furcsa, de mégis úgy van, hogy a déchéance iránt az aggodalom azonnal megszűnt, mihelyt említém, hogy Mészáros154 és Nyáry a déchéance nyilvánítását még elhalasztani akarák. Legmélyebb tisztelettel vagyok leghívebb barátod Ludvigh János15 5 Másolat az eredeti tisztázatról. OSZK Kézirattára. Fol. Hung. 2768. A szabadságharc erdélyi eseményeire vonatkozó iratok. Kornai István gyűjtéséből. 55-56. f. Az eredeti tisztázat 1945 előtt a MOL Vörös Antal gyűjtemény 1162. szám alatt volt található. Kivonatosan közli Steier Lajos II. 211-212. 145 Vukovics Sebő (1811-1872), Temes vármegye első alispánja, 1848-49-ben a kisbecskereki kerület országgyűlési képviselője, bánsági, majd délvidéki, később a fősereg mellé kirendelt főkormánybiztos, a Szemere-kormány igazságügyminisztere. Emigrál, 1867 után hazatér, ismét képviselő lesz. 146 Bem, Józef (1794-1850), vezérőrnagy az 1830-31-es lengyel szabadságharcban, majd a magyar szabadságharcban, az erdélyi hadsereg parancsnoka, 1849 áprilisától altábornagy, emigrál, török pasa lesz. 147 Ti. arra, hogy Bem ápr. közepén hadseregével megjelenik a főhadszíntéren, Buda és Pest alatt. 148 Beniczky Lajos (1813-1868), bányavidéki kormánybiztos, nemzetőr őrnagy, 1849. márc. közepétől egy felvidéki különítmény parancsnoka, 1849. ápr. 21-től honvéd alezredes. Várfogságot szenved. 1868-ban máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolják. 149 Görgey Ármin (1812-1877), Görgei Artúr bátyja, kilépett cs. kir. hadnagy, honvéd őrnagy, 1849. ápr. 15-től egy önálló különítmény parancsnoka, júl. 13-tól alezredes, 1849. augusztusától a feldunai hadsereg vezérkari főnöke. Várfogságot szenved. 150 Windisch-Grätz, Alfred zu, herceg (1787-1862), cs. kir. tábornagy, csehországi főhadparancsnok, 1848 októberétől 1849 áprilisáig az itáliai kivételével minden osztrák haderő parancsnoka. 151 A melléklet hiányzik. Windisch-Grätz hasonló szándékáról számolt be Ludwig Weiden táborszernagy, Bécs katonai és politikai kormányzója 1849. ápr. 9-én kiadott 34. hadijelentésében. Magyar fordításban közli Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp., é. n. III. к. 229-230. 152 Madarász László (1811-1909), reformpolitikus, képviselő, 1848 szept. 22-től az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, nov. 28. - 1849. ápr 15. között az Országos Rendőri és Postaosztály vezetője. Emigrál. 153 Nyáry Pál (1806-1871), Pest megyei alispán, 1848-49-ben képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány helyettes elnöke, várfogságot szenved. 154 Mészáros Lázár (1796-1858), cs. kir. ezredes, honvéd vezérőrnagy, majd altábornagy, a Batthyány-kormány hadügyminisztere, okt. 1-től az egyetlen le nem mondott miniszterként az OHB tagja, 1848. dec. közepétől 1849. jan. közepéig a felső-tiszai hadtest parancsnoka, 1849. ápr. 15-től máj. 5-ig ideiglenes hadügyminiszter, majd a tisztképző intézetek főfelügyelője, júl. 1-29. között fővezér. Emigrál. 155 Kossuth 1849. ápr. 23-án kelt válaszát közli KLÖM XV 90-91. és V Waldapfel Eszter III. 258-260.
