Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671
LUDVIGH JÁNOS KORMÁNYBIZTOSI JELENTÉSEI 1849-BŐL 681 lasz az emigrációban."9 7 1852-ben, Szemere egy újabb, Kossuth elleni hírlapi támadását követően több levélben s győzködte a volt miniszterelnököt, hogy miután a hazai és a külföldi közvélemény a magyar ügyet Kossuthtal azonosítja, a Kossuth elleni támadások csak árthatnak a magyar ügynek.98 Amikor Ludvigh arról értesült, hogy Kossuth rövidesen megszabadul a törökorsági internálásból, felvette vele a kapcsolatot, s ettől kezdve a volt kormányzó elnök egyik leghűségesebb munkatársa volt az emigrációban.99 Ludvigh nem tartozott a fanatikus Kossuth-hívők közé, de úgy vélte, a küzdelem újraindítására csak akkor van esély, ha Kossuth áll az emigráció élén. „Az ország szemei nem az emigráción, hanem rajtad függenek; a nép kormányzójának néz és azért nincs abban semmi fontosság, ha annak néz-e az emigráció vagy sem; - az a fő dolog, hogy ő intézkedéseidet ne paralizálhassa itt kint, mert bent néhányat kivéve, úgysem tehet semmit" - írta 1852 tavaszán az akkor az Egyesült Államokban tartózkodó Kossuthnak.10 0 Ludvigh ezt követően Kossuth egyik legkitartóbb és leghűségesebb munkatársa volt az emigrációban, különösen az 1859-1861 közötti időszakban. 1859-1861 között majdnem egy tucat francia nyelvű röpiratot publikált a magyar ügyről Brüsszelben, s ő fordította franciára Kossuth beszédeinek két gyűjteményét is.101 1859 június-júliusában Kossuth megbízásából Belgrádban tárgyalt Obrenovics Milos szerb fejedelemmel, fiával, Mihály hercegei, és a szerb kormány több tagjával egy esetleges magyar-szerb együttműködésről, de a solferinoi csatát követő villafrancai fegyverszünet véget vetett az ezzel kapcsolatos reményeknek.10 2 1859. november l-jén Jósika Miklóssal és Horn Edével együtt emigráns sajtóközpontot alakítottak Brüsszelben, amelynek feladata az volt, hogy a hazulról érkező hírek alapján a magyarországi helyzetről, a magyar ügyről szóló cikkekkel lássa el az európai sajtót. A vállalkozás 1860 decemberében — támogatók hiányában — már akadozott, s végül 1861 tavaszán vagy nyarán meg is szűnt.103 1860. novemberében Kossuth ismét Belgrádba küldte Ludvighot, hogy az apja örökébe lépett Obrenovics Mihály (III. Mihailo) fejedelemmel tárgyaljon 97 A Kossuth-emigráció szolgálatában. Tanárky Gyula naplója (1849-1867). S. a. r. Koltay-Kastner Jenő. Bp., 1961. 27. A beszélgetésen részt vevő Gorove István 1851. okt. 8-i elbeszélése alapján. Ludvigh még 1859-ben, a francia-piemonti - osztrák háború előtt is megpróbálta Kossuthot összebékíteni Szemerével - sikertelenül. Ludvigh János - Kossuth Lajos, Brüsszel, 1859. febr. 13. Közli Koltay-Kastner Jenő: Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez 1859. Szeged, 1949. 21. Ludvigh egyébként, akárcsak Szemere, az emigrációban megpróbálkozott a magyar borok népszerűsítésével, de a hazai bortermelők megbízhatatlansága miatt igen csekély eredménnyel. 98 A két, 1852. áprili l-jén, ill. 8-án kelt levelet kivonatosan közli Albert Gábor: Lidérc minden, mi homályba vezet. Szemere Bertalan leveleskönyvét olvasom (1849-1865). Bp., 1999. 111-118. 99 Ludvigh János - Kossuth Lajos, Párizs, 1851. aug. 13. MOL Kossuth-ir. I. 1318. Idézi Kosáry Domokos I. 147. 100 Ludvigh János - Kossuth Lajos, Brüsszel, 1852. ápr. 18. MOL Kossuth-ir. I. 1776. Közli Jánossy Dénes II. 787. 101 Munkái jegyzékét ld. Ludvigh János: L'Autriche et la dicte de Hongrie, contenant l'adresse de M. Deák. Bruxelles & Leipzig - Paris, 1861. 2. 102 Ld. erre Kossuth Lajos I. passim.; Kovács Endre, 1967. 351., 458-460. 103 A sajtóiroda tevékenységére ld. Kossuth Lajos II. 81-109. és 286-299. Ludvigh és Jósika kapcsolatára ld. Jósika Miklós, 1988. passim.
