Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671
672 HERMANN RÓBERT 1841-ben az Iparegyesület szepességi aláírásgyűjtője volt.4 Ugyanebben az évben a tized megváltásának lehetőségeiről értekezett Kossuth Pesti Hírlapjában,5 amiből aztán komoly vita kerekedett: a konzervatív Világ cikkírója megtámadta Ludvighot, aki ismét a Hírlapban válaszolt.6 Értekezett az esküdtszéki rendszerről és a kiváltságos városok pallosjogának anakronizmusáról,7 1843-ban „Logicai »egymásután«. (Figyelmeztetésül az ipar- s iparvédegyleteknek)" címmel a hazai lenkelmék gyártásának pártolására hívott fel a Pesti Hirlap hasábjain.8 Ugyanebben az évben a szepesi XVI város rendezetlen közjogi helyzetére hívta fel a figyelmet.9 A XVI város történetéről és helyzetéről írta 1842-ben névtelenül megjelent munkáját is.10 A Pesti Hirlap mellett a a Századunk, a Jelenkor, a Hírnök és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap is közölte cikkeit. Reformkori kapcsolatrendszeréről viszonylag keveset tudunk. Mint késmárki, eperjesi és sárospataki diák, nyilván a kor politikai szereplőinek jelentős részét ismerte. A források szerint nem volt előfizetője sem az Országgyűlési, sem a Törvényhatósági Tudósításoknak, s nem tartozott ez utóbbi tudósítói közé sem. Szemere 1848 őszén régi barátjának nevezte11 , s az Iparegyesület tagjaként, illetve a Pesti Hirlap szerzőjeként Batthyányval és Kossuthtal is ismerték egymást. Ludvigh már 1848 elején rendszeres kapcsolatban volt Kossuthtal. Január 27-én a bányavárosokban történtekről, március 27-én a nemzetőrség szervezéséről, május l-jén és 25-én a szepesi XVI város helyzetéről tájékoztatta.1 2 Montskó István mellett ő írta alá a XVI város Batthyány Lajos gróf, miniszterelnökhöz intézett, március 23-án kelt üdvözlő feliratát.13 Május 14-én Szemere belügyminiszternek írt baráti hangvételű beszámolót a XVI városban szükséges közigazgatási intézkedésekről, a választókerületek kijelöléséről, a galíciai hírekről.14 Ludvighot 1848. június 26-án Szepes vármegye iglói kerületében 1326 szavazattal választották képviselővé ellenfelével, a 352 voksot begyűjtő Fejszényi Andorral szemben - „a papok mindenféle izgatásai daczára", ahogy a Kossuth Hírlapja fogalmazott.1 5 A képviselőház július 6-án észrevétel nélkül igazol-4 PH 1841. máj. 8. No. 37. Részt vett egyéb, pénzgyűjtő akciókban is. Uo. 1843. febr. 12. No. 221. 5 PH 1841. nov. 6. No. 89. 6 „Tizedváltsági ellenzés." PH 1842. máj. 12. No. 142. Ld. még Л magyar sajtó története I. 1705-1848. Szerk. Kókay György Bp., 1979. (A vonatkozó részt írta Kosáry Domokos). 669. és 745. 7 „Büntetőjogi észrevételek". PH 1842. okt. 13. No. 186. 8 PH 1843. márc. 12. No. 229. 9 A szepességi XVI városi életkérdése körül. PH 1843. febr. 19., 23. No. 223-224. 10 A szepességi XVI. városok pragmaticai történet- s állományvázlata. Lőcse, 1842. 11 Szemere levele Kossuthhoz, Pest, 1848. nov. 19. Közli KLÖM XIII. 505. 12 MOL Kossuth-ir. No. 353. (Igló, 1848. jan. 27.); MOL PM Ein. 1848:346. (Igló, 1848. márc. 27.); uo. 1848:415. (Igló, 1848. máj. 1.); MOL H 21. Kossuth Lajos miniszteri iratai. Számozatlan. (Igló, 1848. máj. 25.) 13 Közli Steier: Tót kérdés II. 24. 14 Igló, 1848. máj. 14. MOL BME 1848:125. 15 Közlöny, 1848. júl. 2. No. 23. 91.; Kossuth Hírlapja 1848. júl. 4. No. 3. Eredetileg Fest Imrét jelölték volna, de ő Ludvighot ajánlotta a választóknak. Fest Imre: Emlékirataim. Fordította V Windisch Eva. S. a. r. Korompay Bertalanná és Korompay H. János. Ajegyzeteket és névmagyarázatokat írta Bódyné Márkus Rozália. Bp., 1999. 57. - Ludvigh 1848. szept. 23-án tiszti kinevezésre ajánlotta Fest Imre féltestvérét, Aurélt. MOL H 92. Országos Nemzetőrségi Haditanács. Altalános iratok. 4158.
