Századok – 2006

DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671

DOKUMENTUMOK Hermann Róbert KOSSUTH ÉS GÖRGEI KÖZÖTT - LUDVIGH JÁNOS KORMÁNYBIZTOSI JELENTÉSEI 1849-BŐL1 Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc sajátos intézményei közé tartozott a kormánybiztosság rendszere. Az intézmény végigkíséri a másfél év történetét, s a forradalmi közigazgatás sajátos alkotása volt. 1848. szeptemberéig a végrehajtó hatalom és a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolattartást szolgálta, a Batthyány-kormány lemondása után pedig — a végrehajtó hatalom átalakulásából következően — a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egyaránt részt vett kialakításában. Eredetében és súlyában jelentősen különbözött mind feudális kori előzményeitől, mind a francia forradalom kormánybiztosi intézményétől. A kormánybiztosok közül a legkiterjedtebb jogkörrel a teljhatalmú országos biztosok vagy főkormánybiztosok rendelkeztek. A megnevezés több törvényhatóságra kiterjedő (azaz, a korábbi királyi biztosságnak megfelelő) teljhatalommal rendelkező biztosokra vonatkozott. Feladatuk az adott terület védelmének szervezése és koordinálása volt. Jogkörük alapján beleszólhattak az ott állomásozó hadsereg alkalmazásába is. E típusból alakult ki 1849-re a hadseregi (tábori) főbiztosság intézménye, amikor a kormánybiztos pozíciója a hadsereghez, s nem pedig egy adott országrészhez kötődött.2 E hadseregi főkormánybiztosok közé tartozott a szepességi születésű Ludvigh János is.3

Családja evangélikus vallású, szász (cipszer) nemzetiségű polgári família volt. О maga 1812-ben született Szepesbélán. Iskoláit Késmárkon, Eperjesen és Sárospatakon végezte, Eperjesen iskolatársa volt Pulszky Ferenc is. A sárospataki jogakadémia elvégzése után jurátus volt, majd 1834. május 30-án ügyvédi vizsgát tett. Munkatársa volt Thaisz Endre Sas c. folyóiratának, a Szepességben nyelvművelő társaságot alapított, ezt azonban rövidesen betiltották. Előbb szülővárosa, Szepesbéla, majd a szepesi XVI város főjegyzője. Közben megnősült, 1835-ben született meg Elek, 1841-ben Gyula nevű fia, később pedig még két lánya. 1 A forrásközlemény az OTKA F 013416. kódszámú, Görgei Artúr 1848-49-es iratainak összegyűjtését célzó pályázati támogatásával készült. 2 Ld. erre Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulás^ 1848-ban. Bp., 1972.; Szőcs Sebestyén: Szemere Bertalan szerepe a kormánybiztosi intézmény megteremtésében (1848. április - szeptember). (In:) Ruszoly József szerk.: Szemere Bertalan és kora. Miskolc, 1991. I. k. 223-266.; Hermann Róbert: A kormánybiztosi rendszer 1848-1849-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 1998/1. 28-74. 3 Életrajzait ld. Móricz Pál I. 55-56.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. k. Bp., 1902. 76-78. hasáb; Csorba László: A Kossuth-emigráció fényképeskönyve. Bp., 1994. 44^15.; Pálmány Béla, 2002. 512-515. (Hermann Róbert és Pálmány Béla munkája)