Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
A MAGYAR NEMZETI IGAZGATÓSÁG MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAI (1859-1862) 65 9 Az 1862 februárjában külföldre érkező Károlyi Sándor mindenesetre igyekezett a Magyar Nemzeti Igazgatóság mindkét tagjával értekezni személyesen és levelezés útján. A határozatiak nevében választ várt arra a kérdésre, mi a szándéka a szerb és a román vezetésnek, illetve mennyire élvezik ezek bizalmát a magyarországi nemzetiségi politikusok. Tudni szerette volna azt is, mit várhatnak a nemzetközi viszonyok alakulásától.16 0 Kossuth azt tanácsolta neki, hogy Kiss Miklós segítségével próbáljon meg találkozót kieszközölni III. Napóleonnal, vagy legalább Jerome Napóleon herceggel, hiszen tőlük kaphatja a leginkább megbízható tájékoztatást a várt háborü tekintetében.161 Károlyinak sikerült megbeszélést folytatnia a francia császár unokaöccsével, aki határozottan közölte vele, hogy abban az évben nincs kilátás a háborúra.16 2 Az olasz kormány azonban nem feltétlenül kívánta követni Párizs politikáját, és bizakodása egy rövid időre reményt adott a magyar emigrációnak is. A torinói vezetés végül mégsem vállalta a nagyhatalmi támogatás nélkül kezdett háború kockázatát, így Kossuth hiába próbált határozott ígéretet és 10-15 ezer frankot kicsikarni az olasz kormánytól,16 3 áprilisban kénytelen volt azt üzenni a hazaiaknak, hogy semmi biztosat nem lehet tudni.16 4 1862 tavaszán tehát a várakozások ellenére ismét kilátástalannak tűnt a nemzetközi helyzet. Pedig a hazaiak hangulata a belpolitikai viszonyok miatt már addig is igen levert volt. Károlyi grófnő lánya, Károlyi Pálma, egyik bátyjától szerzett értesülései alapján, márciusban arról tájékoztatta Klapkát, hogy otthon már nem remélnek, a társasági élet is megszűnt.16 5 Ezt a csalódottságot erősíthették a Károlyi Sándor által hozott hírek is, amelyek tovább csökkentették az emigráció tekintélyét a volt Határozati Párt többségének köreiben. Ilyen körülmények között ismerhette meg a közvélemény májusban az „Alleanza" című lapban Kossuth neve alatt megjelentetett Dunai Szövetség tervét. Az egykori Határozati Párt vezérkarának tagjai a nyilvánosság előtt igyekeztek elhatárolódni a tervezettől, magánköreikben pedig felháborodva utasították el Kossuthnak a dunai népek demokratikus államszövetségére vonatkozó elképzelé-Béla: Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatának történetéhez. Bp. 1993. 135.) Megállapításukat Klapka „Erinnerungen aus den Jahren, 1863-1866" с. írására alapozták. (MOL R 295. 5. t.) Valószínűsíthető, hogy a „megkeresés" valójában nem személyes találkozót jelentett, hanem csak Papp László kiküldését. Lukács Lajos korábbra tette Komáromy és Csáky, illetve Klapka kapcsolatfelvételét. Egy 1861. október 31-én írt szerződéstervezetre hivatkozva azt állította, hogy Komáromyék már akkor megpróbáltak valamilyen egyezségre jutni a tábornokkal, de sikertelenül. (Lukács L.: Magyar politikai emigráció i. m. 201-202.) A szerződéstervezet helyes dátuma azonban 1863. október 31. (MOL R 296. 11. t.) 160 MOL R 90. 3964. Károlyi S. - Kossuth, 1862. márc. 3., 3973. Károlyi S. - Kossuth, 1862. márc. 10., 3986. Károlyi S. - Kossuth, 1862. márc. 29., 3991. Károlyi S. - Kossuth, 1862. ápr. 2.; MOL R 295. 22. t. Károlyi S. - Klapka, 1862. márc. 27. - vö.: „A nemzetiségi kérdés a hazaiak és az emigránsok kapcsolatainak tükrében (1859-1862)" c. fejezet 161 Kossuth Lajos levelei Nemeskéri Kiss Miklóshoz. Szerk. Kun József - Böhm Jakab. Hadtörténeti Közlemények 71. (1958: 3-4.) 238-239. Kossuth - Kiss, 1862. ápr. 2. 162 KLI III. 716. 163 MOL R 211. 2. t. Irányi - Türr, 1862. ápr. 15. (Irányi - Kossuth és Klapka eredménytelen próbálkozására hivatkozva -, Türr közbenjárását kérte a pénz megszerzéséhez.) 164 KLI III. 712-716. Kossuth haza. 1862. ápr. 1. 165 MOL R 295. 22. t. Károlyi Pálma - Klapka, 1862. márc. 27.
