Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 59 helyezték a törvényszéket, stb. —jelentős kereskedő-, illetve hivatalnoki és értelmiségi réteg jelent meg a városban, amely származásában, életmódjában, társadalmi helyzetében, vallásában már élesen elkülönült az „őslakosoktól", nem kapcsolódott a paraszt-polgári gazdálkodáshoz, így a város fejlődésével kapcsolatban is más igényeket, elképzeléseket hordozott. A jövevények, különösen a megyei és állami tisztviselők, szabadfoglalkozású értelmiségiek meglehetős idegenkedéssel álltak szemben a hagyományait, nyelvét, szokásait őrző és a hagyományos vezető szerepét megőrizni kívánó gazdákkal, de összeütközésbe kerültek az ezeket védő, irántuk toleránsabb „hagyományos" értelmiséggel is. Az evangélikus tót városalapítók már eleve egy számukra idegen vidékre települtek, és most ennek az idegen külvilágnak a képviselői, katolikus és református hivatalnokok és értelmiségiek, zsidó kereskedők, ügyvédek, orvosok egyre nagyobb számban jelentek meg Nyíregyházán. Más volt a nyelvük, a vallásuk, teljesen más kulturális hagyománnyal, más mentalitással rendelkeztek, ebből fakadóan mások voltak a társadalmi és társas igényeik, valamint az érdekeik is. A városi polgárság régi és új csoportjai között elkeseredett küzdelem kezdődött a városvezetésért. Annak, hogy a részérdekek konfliktusa az elit működésében is hangsúlyosan megjelent, éppen az volt oka, hogy egyik társadalmi csoport sem került hegemón pozícióba a városi eliten belül, így egyikük sem volt abban a helyzetben, hogy saját érdekeit általános városi közérdekként fogalmazza meg, ezzel a saját értékvilágának és sajátos szempontjainak megfelelő törekvéseit rákényszerítse a társadalom egészére. Nem kizárólag, és még csak nem is elsősorban a nyers anyagi érdekekről, hanem az egyes csoportok által hordozott és képviselt közös értékekről, hagyományokról, identitásról van szó. Bár ez irányú kutatások hiányában nem lehet teljes bizonyossággal állítani, az eddigi ismeretek alapján úgy tűnik, hogy ezek az ellentétek sok szempontból a weberi értelemben vett rendi ellentétek jegyeit viselték magukon. Főleg a gazdák és az értelmiség között mutatkozott a jellegzetes életvitelben, a nevelésben és a származásnak vagy a foglalkozásnak járó presztízsben jelentős eltérés.12 3 Ezért mutatott mindkét fél szinte teljes meg nem értést a másik törekvései iránt. Hiszen ha csak a nyers anyagi érdekek ütköztek volna, valószínű, hogy sokkal könnyebb lett volna ezek egyeztetése. A különböző érdekek mögött azonban ott volt a vallások, világnézetek, hagyományok, a konvenciók és identitások eltérő volta, amelyet jóval nehezebb volt közös nevezőre hozni. A legfőbb problémát az jelentette, hogy nem alakultak ki olyan mechanizmusok, amelyek ezeket az ellentéteket feloldották volna. Tulajdonképpen nem volt egységes városi közélet, a különböző társadalmi csoportok saját nyilvánosságukban (gazdakör, ipartestület, olvasókör, kaszinó stb.) éltek. A képviselőtestületen kívül nem nagyon akadt olyan fórum, ahol a csoportok összejöhettek, így az érdekek és az értékek jórészt a közgyűléseken csaptak össze, az ezek érvényre juttatására irányuló tevékenység ezért volt különösen nagy hatással a városi elit működésére. Ez volt az egyik legfőbb oka, hogy a nyíregyházi városi elit sokáig 123 Vö. Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonásai 1. Szociológiai kategóriatan. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1987. 307-308.
