Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
624 GERGELY ANDRÁS nak ellenjelöltje. A többi hétben ketten-hárman mérkőztek, nemesek, megyei tisztviselők egymás közt. Hat helyen nagyobb ütközés nélkül meglett a győztes: Graefl József, a szolnoki jobbágyokat pártfogó ügyvéd, majd pesti várospolitikus; Borbély Lajos jómódú földbirtokos; Recsky András birtokos; Németh Albert alszolgabíró; Fejér Lajos főszolgabíró; Puky Miklós másodalispán. Egyetlen helyen, a gyöngyöspatai kerületben került sor incidensra, itt a választást meg kellett ismételni. Gosztony János főszolgabíró és birtokos lett a győztes (ellenfele Horváth Mihály hatvani prépost, a történetíró volt).6 8 A megye néhány követének 1848 szeptemberi, az újoncozás kapcsán folyt parlamenti vitában történő szereplése volt az első és egyetlen alkalom, amikor konfliktus alakult ki Heves megye és Kossuth között. Batthyány miniszterelnök 1848 szeptember 13-án és 14-én adta ki a toborzás megkezdéséről szóló rendeleteit - végeredményben a király által még nem szentesített üjoncozási törvény végrehajtásának megkezdéséről volt szó.69 Szeptember 16-án a képviselőház Nyáry Pál indítványára két fontos döntést hozott. Az egyik arról szólt, hogy keretszámot kell előírni a megyéknek (vagyis ha a toborzás, az önkéntes hadfogadás nem jár eredménnyel, akkor majd sorozni kell), a másik pedig arról, hogy maguk a képviselők menjenek kormánybiztosként megyéjükbe, és eréllyel hajtsák végre az újoncozást. Nyáry szerint 127 lakos után nem egy (mint 1840-ben), hanem két újonc lesz „rögtön kiállítandó".7 0 A döntés nem született meg vita nélkül. Repetzky Nógrád megyei képviselő (és későbbi hevesi kormánybiztos) rögzíteni akarta, hogy a már kiállított újoncok beszámítandók lesznek. Mán József máramarosi képviselő (és későbbi ottani kormánybiztos) azt jelezte, hogy megyéje „nem bírja" ezt a terhet. Ugyancsak ellene szólaltak fel a Heves megyei követek.7 1 Puky Miklós szerint „az utolsó katona állítás alkalmával Heves megyére éppen 1.000 lélek esett kiállítandó.7 2 Ha most 127 lélek után kettőt állítanánk, esnék megyémre 4.000 katona, és így [a megye] négyszer annyit fogván állítani... Véleményem odajárul ha két annyit akarunk állítani, akkor 127 után egyet állítsunk ki." Kossuth tőle szokatlan élességgel reagált: „tehát sokalja az érdemes követ úr? Én nem ismerem ezen szót 'sok' akkor, midőn a hazát kell megmenteni. Nem arról van szó, a 68 Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. (Szerk.: Pálmány Béla). Bp. 2002. 69 Urban Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp. 1986. 673-678. 70 Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. (S. a. r. Beér János) Bp. 1954. 234.; Közlöny, 1848. szeptember 17. - Nyáry ekkor elfogadott indítványa (kb. 13 millió összlakossággal számolva) végeredményben megfelelt volna a Kossuth által július 11-én kért 200.000 újonc kiállításának - a végrehajtásnál, mint az alábbiakból látjuk, azért egyelőre a „rögtöni kiállításra" nem került (gyakorlati okokból nem is kerülhetett) sor, nemcsak azért, mert a már kiállított honvéd-önkénteseket, újoncokat beszámították. Vö. Varga János: Az országgyűlés szerepe a honvédelem megalapozásában. In: A magyar országgyűlés 1848/49-ben. H. n. [Bp.] 1998. 170. 71 Csiky Sándor, a radikális egri követ, aki ebben a vitában nem vett részt, augusztus 20-án viszont arról kérdezte a hadügyminisztert: elég lesz-e 200.000 újonc? (Mészáros miniszter persze igenlően válaszolt.) Sebestény Sándor: i. m. 43. 72 Az országgyűlés által 1840-ben megajánlott 38.000 újoncból Hevesnek valóban 1.000-et kellett kiállítania, 127 fő után egy katonát számolva viszont ennek nyilván 2000 fő körül kellett volna lennie. Balogh György. Ujoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig. (Tanulmányok Heves megye történetéből 7.) Eger, 1983. 51.
