Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
618 GERGELY ANDRÁS átkeltek a Tiszántúlra, és Debrecent fenyegették. Ennek folytán Görgeinek tovább kellett kerülnie kelet felé: Debrecen helyett Nagyvárad lett a levonulás útvonala - ez lett a késlekedés-késleltetés közvetlen következménye. Hogy a Miskolc környéki késlekedésekben milyen szerepet tulajdoníthatunk annak, hogy Görgei július 24-én kézhez vette Rüdiger tábornok megadásra felszólító levelét, illetve az arra küldött válaszra várt viszontválasznak, egy netán remélt tárgyalás megindulásának - csak találgatni lehet.35 Ilyen körülmények között érhette el Kossuth futára Görgeit július 26-án Szerencsen. Görgei emlékirataiban említi Kossuth magán- és hivatalos levelét. Az előbbire nem válaszolt, az utóbbira nyilván igen - mert 27-én reggel elindult a találkozó színhelyére, amelyre szerinte Karcag vagy Kisújszállás volt kijelölve.3 6 Mindenesetre nem a legrövidebb utat választotta. Polgárnál talán máinem kelhetett át a Tiszán (ahonnan a Hortobágyon keresztül a legrövidebb úton el lehetett volna Karcagra jutni), mivel az oroszok ezt az utat már elzárták. (Legalábbis igen kockázatos lett volna arrafelé menni.) Tokajnak indult. Onnan is nem délre, a hajdúvárosokon át haladt, hanem délnyugatra, Nyíregyházának hajtott, onnan akart Debrecennek tartani. Saját önállósági, illetve a Hernád mentén maradását illető terveit figyelembe véve a pillanatnyi hadi helyzetben talán rövid egy-két órára akarta rövidíteni a találkozót a nyilván egész napos megbeszélésre számító Kossuth-tal és Aulich-al. Ténylegesen pedig az történt, hogy július 27-én (nyilván déltájban) Nyíregyházán elérte Knezic tábornok Tokajban l A 10-kor kelt jelentése: az oroszok átkeltek Tiszafürednél.3 7 Rá kellett ébrednie, hogy a Miskolcnál feltételezett orosz „főerő" délebbre operál, s végleg elvághatja a délvidéki magyar erőktől. A megbeszélés most már sürgős lett volna, csak éppen nem volt rá idő: azonnal el kellett rendelnie a tokaji átkelést. Görgei visszatért Szerencsre, a főhadiszállásra és kiadta a Tiszántúlra vonulásra vonatkozó parancsot.38 Kossuth és Aulich útja 1849. július 25-29-én Július 25-én reggel nyolc óra tájban Kossuth és Aulich, titkáraikkal, egy szakasz ulánus által kísérve, Szegedről elindult a találkozóra Görgeivel. Algyőnél keltek át a Tiszán, majd Hódmezővásárhelyen át Szentesre mentek.3 9 Itt Kossuth intézkedést kért az igazságügyminisztertől az ott őrzött többszáz Torontál megyei hadifogoly ügyében, hogy „néhány napok multával elkövetkezendő visszaértem alkalmával" tájékozódhassék - vagyis esetleg többnapos távolléttel számolt.40 Nyilván a késő esti órákban végezve be a mintegy száz kilométeres utat, Kunszentmártonon keresztül érkeztek Cibakházára. 35 A levélváltást Görgei emlékiratai is, a hadtörténeti feldolgozások is ismertetik. 36 Uo. 320. A karcagi vagy kisújszállási helyszínt nyilván Görgei jelölte ki. 37 Saját kezébe, ott ahol., (i.m.) 197. 1., 253. sz. - A jelentés Korponay ezredes Tiszafüreden hajnali 4-kor kelt jelentésén alapult, amelyre viszont Görgei emlékirataiban hivatkozik. 38 Uo. 198. 1., 255. sz. 39 Szalay Elek visszaemlékezései 1848-49-re. (S. a. r. Lenkefi Ferenc) Hadtörténelmi Közlemények, 1993. 1. sz. 172. 40 KLÖM XV 780.
