Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
KOSSUTH LEVELE MEZŐTÚRRÓL (1849. JÚLIUS 27.) 615 Közben egy másik belpolitikai válság, egy kormányválság is fenyegetett. Szemere miniszterelnök az ügyek intézésében szinte kezdettől háttérbe szorítottnak érezte magát, hiszen a legtöbben csakugyan továbbra is közvetlenül Kossuthhoz fordultak. A kormányzó intézkedett, s közvetlenül az egyes szakminiszterekkel ellenjegyeztetett, a mind válságosabb helyzet mind sürgetőbb napjaiban pedig néha miniszteri ellenjegyzésre sem kerülhetett sor. Szemere, hogy vezető szerepét biztosítsa, július 21-én elméleti igényű politológiai fejtegetésben próbálta kimutatni a helyzet tarthatatlanságát. Terrort és diktatúrát javasolt, a diktátor pedig vagy Kossuth, vagy Görgei, vagy ő legyen. Egyszersmind felajánlotta saját lemondását.1 9 Kossuth július 25-i válaszában a problémák eltúlzását emlegette, s egy kormányválság belpolitikai veszélyeire utalt. A diktatúrát a maga részéről újfent visszautasította. Megköszönte, hogy Szemere a témát az előző napi kormányülésen nem hozta elő, és kérte, hogy az emlékiratot visszatértéig ne tárgy alják.29 Szemere ugyanaznap kelt viszontválaszában (Kossuth ekkor már úton volt Görgei felé) Görgei és Kossuth közös diktatúráját ajánlotta, annak meghiúsulása esetére (amit bizonyosnak tekinthetett, hiszem Kossuth semmiféle diktatúrát nem fogadott el), a saját diktatúrájára célozgatott.2 1 A július 24-i minisztertanács — nyilván egyhangúlag — úgy döntött, hogy a kormányzó és Aulich hadügyminiszter keresse fel (a reményeik szerint a Tisza felé közeledő) Görgeit. Görgei minderről négy levélből is értesülhetett. Kossuth állítólag küldött neki egy magánlevelet, ha volt ilyen, nem maradt ránk.2 2 A kormányzó Aulich ellenjegyzésével hivatalosan is tudatta vele, hogy találkozóra indul. Futárjuk a választ nekik Cibakházára hozza, hogy 26-án este vagy 27-én délben hol is értekezhetnének.2 3 Szemere is bejelentkezett Görgeinél. Úgy tüntette fel, mintha Kossuth vele egyetértésben járna el: „Kossuth megy veled értekezni. így láttuk jónak."2 4 Elmondta ellentétét Kossuth-tal, s azt, hogy maga pedig lemondott. (Ezzel alaposan meggyengítette Kossuth tárgyalási pozícióját.) Kifejtette, hogy szerinte Kossuth vagy Görgei lehetne diktátor, esetleg ketten együtt. Saját magára azáltal hívta fel a figyelmet, hogy állandóan hangoztatta „lelépési" szándé-19 Szemere emlékirata Kossuth Lajosnak. Szeged, 1849. július 21-én. Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból. Okmánytár. (S. a. r. Hermann Róbert és Pelyach István) Bp. 1900. 568-570. 20 KLÖM XV 776. 21 Szemere Bertalan - Kossuth Lajos. Szeged, 1849. július 25. délután 5-kor. Szemere Bertalan: i. m. 173-175. 22 Ezt Görgei állítja emlékirataiban: Görgey Artúr: Eletem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben II. (S. a. r. Katona Tamás) Bp. 1988. 320. - Valószínűbb azonban, hogy Görgei egy először Mészáros Károly által 1849-ben, majd 1850-ben Szilágyi Sándor által többször is kiadott hamisítvánnyal találkozott, s azt fonta be előadásába. (Hermann Róbert szíves közlése.) A levélkompiláció^ ld. KLÖM XV 792-793. - Az idézett helyen azt is írja Görgei, hogy a kapcsolatfelvételt ő kezdeményezte, ez azonban a Szegeden történtekből következően fölöttébb valószínűtlen. 23 Kossuth Lajos - Görgei Artúr. Szeged, 1849. július 24. KLÖM XV 768. - A rövid levél Mészáros fővezérségről való lemondásán kívül más hírt nem közölt Görgeivel. 24 Szemere Bertalan - Cörgei Artúr. Szeged, 1849. július 25. Szemere Bertalan: i. m. 175.
