Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
KOSSUTH LEVELE MEZŐTÚRRÓL (1849. JÚLIUS 27.) 613 Lehetett volna Kossuth a fővezér ? A kormányzóban magában is többször felmerült ez a gondolat.9 Először 1849 március végén fogalmazódott meg benne, szinte csak ötletszerűen,1 0 majd az állandósuló fővezéri válság miatt egyre gyakrabban. Lényegében arra gondolt, hogy egy katonai segítővel — vezérkari főnökkel, vagy afféle haditanáccsal — maga irányíthatná a seregek közötti együttműködést. Kossuth fővezéri terveit, amikor az pl. július elején felbukkant, a miniszterek többsége is ellenezte, s valóban csak kényszer szülte javaslatnak tekinthetjük.11 1849. július közepén Kossuth elgondolása kiegészült vagy felváltódott egy harmincezer fős tartalék sereg szervezésével, amelynek kapcsán arra gondolt, hogy ha már azt az ő neve alatt szervezik, a nagyobb siker érdekében csakugyan maga is áll az élére.1 2 A Vas megyei kormánybiztosnak július 22-én azt írta, hogy e sereggel „a Dunán átkelni fogok".1 3 Kossuth további terveiről nem nyilatkozik, a terv — vagy inkább ötlet — hadtörténeti képbe illesztésével nem találkoztunk. Lehetséges, hogy itt és ekkor már a fővezérség átvétele helyett inkább egy szerényebb, bár stratégiailag fontos seregvezérség terve körvonalazódik. Kossuthnak ugyanis ekkorra, július közepére, Görgei erősödő mítoszának mintegy ellenpontjaként, csökkent a presztízse a politikai és katonai elit köreiben. Szegeden a leköltözéstől számítva két hétig nem tudtak arról, hogy mi történik Pesttől északra. Július 23-án végre bizonyos, bár nem hivatalos hír érkezett arról, hogy Görgei Miskolcra érkezett. (így is történt.)1 4 Kossuth azzal számolt (nem tudva a cári csapatok mozgásáról), hogy ebből következően Görgei 24-én már Mezőkövesden lehet, és így a seregek déli koncentrációja napokon belül megvalósulhat.1 5 A fővezérség immár sürgető ügyében 24-én minisztertanácsot hívott össze. Hermann Róbert szerint „Kossuth számára Mészáros lemondása, Szemere [általunk alább tárgyalandó július 21-i] emlékirata, valamint Perczellel kiépített bensőséges viszonya ismét megadta annak lehetőségét, hogy a minisztertanáccsal megpróbálja elfogadtatni saját fővezérségét".16 Ámbár csakugyan a fővezérség ügye volt az egyetlen minisztertanácsi napirend, s Kossuth a saját fővezérségét hozta javaslatba, a magunk részéről nem 9 Hermann Róbert• Kossuth Lajos fővezérsége. Századok, 2002. 823-862. 10 KLÓM XIV 702. 11 Steier Lajos: Haynau és Paskievics II. Bp. é. n. 30. azt feltételezi, hogy Kossuth talán azért akart fővezér lenni, hogy maga tárgyalhasson az orosszal, illetve hogy átvezesse a sereget Törökországba. Hermann Róbert idézett tanulmánya világosan érzékelteti, hogy főként a hadvezérek egymás közötti torzsalkodása, az alkalmas, tábornoktársai által is elfogadott katonai vezető hiánya vezetett saját hadvezéri szerepének körvonalazódásához. 12 KLÖM XV 742.; Hermann Róbert: i. m. 847. A tartaléksereg sikeres szervezését Kossuth 1849. szeptember 12-i ún. viddini levele is felemlíti, kudarcát ott csupán a fegyverhiánynak tulajdonítja. Kossuth Lajos: írások és beszédek 1848-1849-ből. (S. a. r. Katona Tamás) Bp. 1987. 517. 13 KLÖM XV 761. 14 Vették a hírt, hogy Görgei megérkezett Miskolcra: Aulich hadügyminiszter - Görgei Artúr. Szeged, 1849. július 23. (expediáltatott este fél 8-kor): Saját kezébe, ott ahol.. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hadtörténeti levéltárban őrzött katonai irataiból. (S. a. r. Farkas Gyöngyi) 247. sz., 193. 15 Horváth Mihály: i. m. III. 367. 16 Hermannn Róbert: i. m. 850.
