Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591
SOMOGY MEGYE ÉSZREVÉTELEI A RENDSZERES MUNKÁLATOKRA 1831-1832 5 99 A megye törvénybe kívánta foglalni, hogy földesúri birtokon kizárólag a tulajdonos engedélyével lehessen bányát nyitni vagy aranyat mosni, és ha a földesúr maga bányát nyit, vagy bármilyen módon kinyeri a földjén levő ásványkincset, azzal szabadon rendelkezhessen. A bányászatból eredő hasznot növeli az a javaslat, amely kimondja, hogy bányabért csak arany és ezüst után kell fizetni, és a bánya fenntartója a kitermelt fémek, ásványok felett szabadon rendelkezhet, az aranyat, ezüstöt, „lévén ez is csak portéka", az országból kiviheti, és megszűnik a Kamara elővásárlási joga, ezzel együtt az is, hogy a Kamara tetszése szerint állapíthatta meg a nemesfémek árát. Az észrevételek ezeken túl fontos elvi megállapításokat tesznek, például hogy ,,a' mái felvilágosodással ellenkezik" a zsidók bányászatból való kitiltása, a közteherviselés értelmében a bányászok is kötelesek adót fizetni, és a pénz értékéről csak az országgyűlés dönthet, valamint ,,a' hazabeli pénznek tizedes számolás szerint való elrendelése [...] igen ajánlható." Somogy megye észrevételeinek értékelése A megelőzőekben áttekintettük Somogy megye észrevételeit, a csaknem száz oldalt kitevő nyomtatott szövegnek legfontosabb pontjaira koncentrálva. Mivel a megye programjáról mindeddig sem részletes ismertetés, sem átfogó értékelés nem készült,2 7 a következőkben röviden megkíséreljük a fentebbiekben elemzett szöveg legfontosabb jellemzőinek összegyűjtését, hogy így — a fő vonalak ismeretében — elhelyezhessük Somogy megyét a reformkor nyitányának sokszínű palettáján. Összességében kijelenhetjük, hogy a megye nem csupán a liberális program azon pontjait támogatta, amelyek valamely gazdasági hátrány megszüntetését tették lehetővé. Az, hogy a gazdasági problémák megoldása — hasonlóan az ország összes megyéjéhez — komoly súlyt kapott a megye észrevételeiben, nem jelenti azt, hogy az észrevételek kizárólag ezen problémák megoldására összpontosítottak volna. Sőt, a megye által óhajtott politikai változások esetenként olyan területeket is érintenek, amelyek más, reformtöbbségű megyék számára is tabunak számítottak. Figyelembe kell vennünk Somogy észrevételeinek értékelésénél azt is, hogy a liberalizmus megjelenésének éveiben nem beszélhetünk haladó programról. Amennyiben Somogy bizottságának munkálatait a többi megyééhez kívánjuk hasonlítani, beleütközünk abba a problémába, hogy ahány szabadelvű megyét választanánk ki összehasonlítási alapul, annyi különböző liberális programmal kellene egybevetnünk Somogy követutasítását.2 8 Helytelen lenne az is, ha összegyűjtenénk az ország összes megyéjének észrevételeit, majd ezekből kiválogatnánk a leghaladóbb javaslatokat, és ehhez a feltehetőleg ultraliberálisként összegződő „programhoz" képest helyeznénk el Somogyot a reform támogatói vagy ellenzői közt. 27 Völgyesi Orsolya fent említett könyvében csak alkalmanként tér ki Somogy észrevételeire, de azokról nem nyújt átfogó képet. Völgyesi O.: Politikai gondolkodás i.m. passim. 28 Somogy megye elemzett észrevételei ugyanis lényegtelen pontokkal kiegészítve egyben a megye követeinek adott utasítások is voltak az 1832-ben kezdődött diétán.
