Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591

SOMOGY MEGYE ÉSZREVÉTELEI A RENDSZERES MUNKÁLATOKRA 1831-1832 5 99 vényszékek tagjait az országgyűlés választhassa, a másik pedig, hogy minél jobban csökkenthessék a feudális széttagoltságot, a számos fórum összevonásával. Elméleti bevezetőjében hangsúlyozta a megye, hogy az igazságszolgáltatás gyorsítására van szükség, valamint arra, hogy a bíróság elé járulók részéről a bírókba vetett bizalom megingathatatlan legyen, ezért az országgyűlés jogkörét Somogy is ki kívánta terjeszteni, mégpedig úgy, hogy minden bíróság összes tagját az országgyűlés válassza. Szintén a bevezetőben kapott helyet a javaslat, miszerint az ítélőszékeknek nyilvánosaknak kell lenniük, és a bíróknak a törvényekkel összhangban levő ítéleteket kell hozniuk, világosan indokolva döntésüket. Az előbeszéd utolsó mondatában a megye már előre utal az első cikkelyre, amely az úriszéket szabályozza és mind a bevezetőben, mind az első cikkelyre tett észrevételekben annak eltörlése mellett foglal állást. A második cikkely a városi törvényszékekről szól, ezekkel kapcsolatban a megye mindössze annyit jegyzett meg, hogy az itt hivatalban levő bírókat a város teljes lakosságának kellene választania. A harmadik cikk a megyei törvényszékkel foglalkozik. A megye itt megragadta az alkalmat, hogy a teljesen saját kebeléből választott törvényszék hatáskörét minél jobban megnövelje, és javasolták, hogy a törvényszék egyaránt fóruma legyen azoknak az ügyeknek, amelyek egykoron az alispáni, szolgabírói székekre tartoztak, illetve mindazon ügyekben is ítélhessen, amelyeknek elsőfokú fóruma jelenleg a kerületi, a királyi vagy a horvát ítélőtábla, vagy éppen az eltörlésre kerülő úriszék. A megyei törvényszék pedig úgy alakuljon át, hogy járásonként választhassanak egy-egy táblabírót, szolgabírót és esküdtet, akik az alispán elnöksége alatt a törvényszéket alkotják. A bírósági rendszer egyszerűsítését célozzák a megyének azon javaslatai, amelyek eltörölnék a hétszemélyes és a királyi tábla kivételével az összes világi széket — megtartva azonban a különleges jogokat élvező törvényhatóságok saját bíróságait —, beleértve a horvát ítélőtáblát. A királyi, a hétszemélyes és a báni tábla pedig csupán fellebbviteli fórumként működne a jövőben. Az igazságszolgáltatás gyorsítását hivatott segíteni az a javaslat, amely összesen három törvénykezési szünetet engedne a bíróságok részére, karácsony és húsvét napjait, valamint a farsang utolsó hetét. A fellebbviteli fórumokkal kapcsolatban, amelyek az országgyűlés alatt nem szoktak működni, a megye azt kívánja, hogy ezeken se legyen törvénykezési szünet, a diéta miatt hiányzó tagokat pedig pótolják másokkal. A megye annyi „engedményt" tett, hogy az alsótábla elnöke, a király személyét képviselő personalis az országgyűlések alatt is elnökölhet királyi táblán, „hiányát" pedig a rendek orvosolják - feltehetően egy saját köreikből választott elölülővel, bár a törvénymódosítás erre nem tér ki. Az utolsó előtti pontban a megye ismét igen fontos észrevételt tett. Bár a felelős kormányra vonatkozó követelés nem jelent meg a megye észrevételeiben, a Törvényszékek elrendelése kapcsán a megye kimondta, hogy ,,a' hiteszegett Tanátsosok megítélésének elhatározása, minthogy az illyenek az egész országot sértették meg, tehát azoknak ügyét tsak az ország gyűlése Ítélheti meg." A bizottság a megjegyzések utolsó pontjában a sajtóvétségek elkövetői ellen eljáró bíróság eltörlése mellett foglal állást, és az ide tartozó vétkeket a megfelelő területi törvényszék elé kívánja utalni.