Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
588 HORVÁTH PÁL kölcsönöztek tehát az önmagára maradt Eckhart Ferencnek,11 0 aki a dékáni (1946), a prodékáni tiszt betöltése mellett az életmű beérett alkotásait ebben az időben adta közre. Ilyen értelemben az akadémiai jutalomra érdemesült gazdaságtörténeti művére, és a magyar jogtörténeti kézikönyvére is joggal utalhatunk,11 1 miután ezek az alkotások már a kurzus kultúrpolitikai törekvéseinek anatémáiként jelentkeztek. Hiánypótló kézikönyve11 2 ugyanis egyfajta betetőzése volt a magyar alkotmány- és jogtörténet megújítását célzó küzdelmének, amelyben az elődöknél reálisabb világszemlélettel, a gazdaságtörténeti kutatásokban való jártasságával, kutató-elemző szakirodalmi és forrásfeltáró munkásságával sok vitás kérdést tudott a korábbinál kedvezőbb megvilágításba helyezni11 3 . Kézikönyvirodalmunk sorában ez volt az első, amely az újkori jogtörténetünk elmaradottságát nemcsak felismerte, hanem az utolsó száz év jogfejlődését is rendszerezni törekedett. Két évtizeddel az eredeti felismerések után11 4 tehát az 1946-os magyar alkotmány- és jogtörténeti kézikönyv már a modern kori állam- és jogfejlődésre is ráirányította a figyelmet.11 5 A felidézett magyar alkotmány- és jogtörténeti kézikönyv és a mögötte lassan kiteljesedő életmű természetesen nem azonosítható még a rendszerváltójogtörténettudománnyal. A polgári tudományosság jobb hagyományainak az ébrentartását, továbbfejlesztését jelentette ez a mű, és a nyomában röviddel később beért 1848-hoz kapcsolódó kutatás.11 1 ' Eckhart Ferenc előadásaiban azonban egyre jobban kiteljesedhetett most már a társadalmi-gazdasági okok meghatározó szerepének a vállalása11 7 és ez az egyidejűleg átélt közéleti pangás éveit is lényegesen megkönnyítette számára. Nem okozott tehát szellemi megtorpanást nála az ún. „magyar és összehasonlító európai jogtörténet", illetve a modern gazdaságtörténet oktatásának a követelménye.11 8 Sőt, az utóbbi 110 A párhuzamos előadások (Illés halála miatt) már 1944-től megszakadtak és a tanszéki segédszemélyzet is éveken át hiányos maradt. Ld. JKT jegyzőkönyvei 1947-1948. 15. rendes ülés anyaga, ill. a JKT 1948-1949. évi rendes ülés anyaga alapján. 111 Ld. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története. Szerk. Sinkovics István Bp. én. 355-356. 112 A magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp. 1946. с. alkotás. 113 Erdeme — mondjuk joggal —, hogy a nemzeti önhittség és az elzárkózó tudománytalanság megtagadása útján ismét a történeti-jogtörténeti ténykutatásra, a gazdasági-társadalmi okok kiterjedtebb keresésére és a jogfejlődés népeket átfogó kölcsönhatásainak a reálisabb szemléletére fordította a figyelmet. Ld. Székely György. Eckhart Ferenc (nekrológ). In: SZÁZADOK 91. évf. (1957). 883., Steinacker, H.. Austro Hungarica. Ausgewählte Aufsätze und Vorträge zur Geschichte Ungarns und der österreichischen Monarchie. München, 1963. 62. Vö. JKT jegyzőkönyvek 1954-1955.5. rendes ülés anyaga alapján. 114 Ld. az idézett Magyary G.-Illés J.-Holub J.: Jelentés a jogi monográfia - jutalomdíjról, ih. (1926) 124. 115 Ld. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. 416-440., Vö. Móra Mihály: Jogtörténetünk új iránya ih. (1948) 4., 15. 116 Ld. 1848, a szabadság éve (Bp. 1948) La Révolution de 1848 en Hongrie et la cour de Vienne (Extrait des Actes du Congres historique du Centenaire de la Révolution de 1848) c. írásai alapján. 117 Ld. Székely György: Eckhart Ferenc (1957) 884. Vö. MTA könyvtár kézirattára Ms. 733/m alapján. 118 Ld. az 1946. évi módosított tanulmányi és vizsgarend alapján (60.000/1946. VKM sz. rend.), ill. a JKT jegyzőkönyvek 1945-1946. 16. Rendes ülés anyaga alapján. Vö. Vígh József: A jogászképzés tizenegy éve (1945-1956) a statisztikai adatok tükrében. Bp. 1958. 57-58.
