Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
Horváth Pál MEGHATÁROZÓ TUDÓS ELMÉK ÉS EREDMÉNYEK A HAZAI JOGI TUDOMÁNYOSSÁG FEJLŐDÉSÉBEN Az utóbbi negyedszázad folyamán két nagy történelmi évforduló hívta magára a jogi tudományok művelőinek figyelmét. Ilyenként tartjuk számon a nagyszombati alapítású Magyar Universitas Jog- és Államtudományi Faculásának a három és negyedszázados évfordulóját, és az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem fennállásának a 350 éves jubileumát. A hazai kultúrhistóriánk eme kiemelkedő jelzőkövei — miként ismeretes — gyakran szólásra bírták a jogtudományok képviselőit, a jogi historizmus fejlődéstörténetének a módszeres áttekintését pedig kifejezetten ösztönözték. Az idevágó kutatások nagy gyakorisággal támaszkodnak az Eckhart-életmű számos alkotóelemére, Eckhart Ferenc 1936-os kartörténeti szintézisét1 pedig nem egyszerűen kézikönyvként idézik. Még a kapcsolódó művelődéstörténeti vizsgálódások is2 ilyenként idézik fel az időközben megritkult kultúr-históriai értékeink utókorra való átmentését, miután ez az alkotás számos vonatkozásban olyan történelmi kútfőkre támaszkodott, amelyek az időközben lezajlott viharos átalakulások martalékaivá lettek. Nem véletlen tehát, hogy a hazai állam- és jogtudományok újkori és legújabbkori történelmét vizsgáló kutatásaink3 legfrissebb eredményei is közvetlenül tapadnak Eckhart Ferencnek az egyetem fennállása 300 éves évfordulója (1936) alkalmával megjelent, ma már valóban forrásértékű munkájához. Két jelentős felismerés ösztönözte és egyben gazdagította ezt a törekvést, miután a megalapozatlan — tudománytalan — előítéletek feloldására, és a magyar jogi gondolkodás haladó hagyományainak a feltárására való törekvés egyaránt a témakör sokoldalú vizsgálatát igényelte. Egyik oldalról nyilvánvalóvá vált, hogy a jogi tudományosság hazánkban immár több évszázadra visszavezethetően szerves alkotóeleme a közgondolkodásnak, és ilyen értelemben a módszeres jogtörténetírás kezdeteit is nyomon követhetjük a 17. század utolsó harmadába visszanyúlva. Másrészről elvitathatatlanul indokoltnak tűnt, hogy a letűnt különféle eszmeáramlatok hatásának útvesztőit a maga valóságában fel kell tár-1 Ld. A jog- és Államtudományi Kar története 1667-1935. A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története, II. köt. Bp. 1936. 2 Ld. Sinkovics István-. Az érseki egyetem 1635-1769, in: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-1985. Szerk. Sinkovics I. Az alapítás 350. évfordulójára kiadja az Egyetem Tanácsa. Bp. 1985. 27-58., Vö. Ladányi Andor-. A felsőoktatás- történeti kutatások, in: Magyar Tudomány 1976. évf. 4. sz. 245-260. alapján. 3 Ld. Az Ailam- és Jogtudományi Kar szerepe a magyal- jogtudomány fejlődésében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 350 éves évfordulójára. Szerk. Horváth Pál, Bp. 1986. 428., ill. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1945-1970. Szerk. Sinkovics I. Bp. én 760.
