Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567

Horváth Pál MEGHATÁROZÓ TUDÓS ELMÉK ÉS EREDMÉNYEK A HAZAI JOGI TUDOMÁNYOSSÁG FEJLŐDÉSÉBEN Az utóbbi negyedszázad folyamán két nagy történelmi évforduló hívta magára a jogi tudományok művelőinek figyelmét. Ilyenként tartjuk számon a nagyszombati alapítású Magyar Universitas Jog- és Államtudományi Faculásá­nak a három és negyedszázados évfordulóját, és az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem fennállásának a 350 éves jubileumát. A hazai kultúrhistóriánk eme kiemelkedő jelzőkövei — miként ismeretes — gyakran szólásra bírták a jogtu­dományok képviselőit, a jogi historizmus fejlődéstörténetének a módszeres át­tekintését pedig kifejezetten ösztönözték. Az idevágó kutatások nagy gyakori­sággal támaszkodnak az Eckhart-életmű számos alkotóelemére, Eckhart Fe­renc 1936-os kartörténeti szintézisét1 pedig nem egyszerűen kézikönyvként idézik. Még a kapcsolódó művelődéstörténeti vizsgálódások is2 ilyenként idézik fel az időközben megritkult kultúr-históriai értékeink utókorra való átmenté­sét, miután ez az alkotás számos vonatkozásban olyan történelmi kútfőkre tá­maszkodott, amelyek az időközben lezajlott viharos átalakulások martalékaivá lettek. Nem véletlen tehát, hogy a hazai állam- és jogtudományok újkori és legújabbkori történelmét vizsgáló kutatásaink3 legfrissebb eredményei is közvet­lenül tapadnak Eckhart Ferencnek az egyetem fennállása 300 éves évfordulója (1936) alkalmával megjelent, ma már valóban forrásértékű munkájához. Két jelentős felismerés ösztönözte és egyben gazdagította ezt a törekvést, miután a megalapozatlan — tudománytalan — előítéletek feloldására, és a ma­gyar jogi gondolkodás haladó hagyományainak a feltárására való törekvés egy­aránt a témakör sokoldalú vizsgálatát igényelte. Egyik oldalról nyilvánvalóvá vált, hogy a jogi tudományosság hazánkban immár több évszázadra visszavezet­hetően szerves alkotóeleme a közgondolkodásnak, és ilyen értelemben a módsze­res jogtörténetírás kezdeteit is nyomon követhetjük a 17. század utolsó harma­dába visszanyúlva. Másrészről elvitathatatlanul indokoltnak tűnt, hogy a letűnt különféle eszmeáramlatok hatásának útvesztőit a maga valóságában fel kell tár-1 Ld. A jog- és Államtudományi Kar története 1667-1935. A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története, II. köt. Bp. 1936. 2 Ld. Sinkovics István-. Az érseki egyetem 1635-1769, in: Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem története 1635-1985. Szerk. Sinkovics I. Az alapítás 350. évfordulójára kiadja az Egyetem Taná­csa. Bp. 1985. 27-58., Vö. Ladányi Andor-. A felsőoktatás- történeti kutatások, in: Magyar Tudomány 1976. évf. 4. sz. 245-260. alapján. 3 Ld. Az Ailam- és Jogtudományi Kar szerepe a magyal- jogtudomány fejlődésében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 350 éves évfordulójára. Szerk. Horváth Pál, Bp. 1986. 428., ill. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1945-1970. Szerk. Sinkovics I. Bp. én 760.

Next

/
Oldalképek
Tartalom