Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
44 TAKÁCS TIBOR közgyűlésen a magántisztviselők, jórészt a szóban forgó intézetek alkalmazottai, minden korábbinál nagyobb számban, majdnem teljes létszámban jelen voltak. A megjelentek között természetesen még így sem alkottak számottevő csoportot, azonban jelzi, hogy számukra, illetve az általuk képviselt vállalatok számára fontos volt a személyes jelenlét. A jelek szerint a foglalkozásnál nagyobb szerepet kapott a felekezeti szempont, azaz ha valamely egyházzal kapcsolatos ügyet tárgyalt a képviselőtestület, az ahhoz tartozó városatyák aktivitása megnőtt. Példátlanul sok katolikus képviseleti tag vett részt az 1900. február 6-i közgyűlésen, amely többek között a helyi görög katolikus egyház kérvényét is tárgyalta. A kérelmezők a magyar istentiszteleti nyelv bevezetésének kieszközlése céljából a pápához indított küldöttség útiköltségéhez kérték a város hozzájárulását. A képviselőtestület meg is adta a támogatást, sőt a szakosztályok által javasolt 200 korona helyett 400-at szavazott meg. Bár a többi képviselő többsége is támogatta a javaslatokat, ám természetes, hogy adott esetben a katolikusok igyekeztek minél nagyobb számban jelen lenni a döntésnél.6 1 Már volt szó az új görög katolikus püspökség Nyíregyházára helyezését támogató 1912. március 14-i közgyűlésről. Ebben az évben soha ennyi katolikus képviselő nem jelent meg a testületi ülésen, mint ekkor. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy soha ennyi izraelita városatya sem voltjelen közgyűlésen, még a szakosztályválasztás és tisztújítás alkalmával sem. Ellenkező példát nyújt az 1935. április 26-i közgyűlés, amely a ferences rendház részére történő telekátengedést tárgyalta. Az ügy felekezeti viszályt szült az evangélikusok és a katolikusok között (erre később még visszatérek), a közgyűlésen azonban egyik fél sem jelent meg az átlagosnál több képviselővel. A két világháború között egyes foglalkozási vagy felekezeti csoportok átlagosnál magasabb jelenlétét egy-egy közgyűlésen már jóval kevésbé lehet a tárgysorozattal kapcsolatba hozni. Ennek okát egészen egyszerűen a napirend bővülésében kell keresnünk. A század elején még gyakoriak voltak az olyan rendkívüli közgyűlések, amelyeket egyetlen ügy tárgyalására hívtak össze, így az azon megjelenő képviselők összetétele alapján nagy bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy elsősorban mely csoportokat érdekli az ügy. Az 1930-as évek közgyűléseinek olykor több száz pontból álló tárgysorozata azonban erre jóval kisebb lehetőséget nyújtott. A képviselőtestületi tagok puszta jelenlétén kívül érdemes azt is megnézni, hogy a jelenlévő városatyák a közgyűléseken milyen munkát végeztek. A képviselők csak ritkán jelentek meg pontosan a közgyűléseken, többször előfordult, hogy az ülés negyedórás-félórás csúszással kezdődött, mert a meghirdetett kezdésre még senki sem voltjelen. „Nagyon gyéren gyülekeztek a városatyák a tanácsterembe és dacára, hogy 3 órára volt jelezve a közgyűlés kezdete, bizony 3 órakor még egyetlen egy képviseleti tag sem foglalt helyet — Belfy András bizottsági tag úr mondása szerint — abban a nagy szerencsétlen szobában" — szól egy 1898-as beszámoló.6 2 A helyzet később sem változott gyökeresen, az 61 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 21/1900. К 1663/1900. 62 Szabolcsi Hírlap, 1898. máj. 28. 2-3.
