Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25

44 TAKÁCS TIBOR közgyűlésen a magántisztviselők, jórészt a szóban forgó intézetek alkalmazot­tai, minden korábbinál nagyobb számban, majdnem teljes létszámban jelen vol­tak. A megjelentek között természetesen még így sem alkottak számottevő csoportot, azonban jelzi, hogy számukra, illetve az általuk képviselt vállalatok számára fontos volt a személyes jelenlét. A jelek szerint a foglalkozásnál nagyobb szerepet kapott a felekezeti szem­pont, azaz ha valamely egyházzal kapcsolatos ügyet tárgyalt a képviselőtestü­let, az ahhoz tartozó városatyák aktivitása megnőtt. Példátlanul sok katolikus képviseleti tag vett részt az 1900. február 6-i közgyűlésen, amely többek között a helyi görög katolikus egyház kérvényét is tárgyalta. A kérelmezők a magyar istentiszteleti nyelv bevezetésének kieszközlése céljából a pápához indított kül­döttség útiköltségéhez kérték a város hozzájárulását. A képviselőtestület meg is adta a támogatást, sőt a szakosztályok által javasolt 200 korona helyett 400-at szavazott meg. Bár a többi képviselő többsége is támogatta a javaslato­kat, ám természetes, hogy adott esetben a katolikusok igyekeztek minél na­gyobb számban jelen lenni a döntésnél.6 1 Már volt szó az új görög katolikus püs­pökség Nyíregyházára helyezését támogató 1912. március 14-i közgyűlésről. Ebben az évben soha ennyi katolikus képviselő nem jelent meg a testületi ülé­sen, mint ekkor. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy soha ennyi izraelita vá­rosatya sem voltjelen közgyűlésen, még a szakosztályválasztás és tisztújítás al­kalmával sem. Ellenkező példát nyújt az 1935. április 26-i közgyűlés, amely a ferences rendház részére történő telekátengedést tárgyalta. Az ügy felekezeti viszályt szült az evangélikusok és a katolikusok között (erre később még vissza­térek), a közgyűlésen azonban egyik fél sem jelent meg az átlagosnál több képviselővel. A két világháború között egyes foglalkozási vagy felekezeti csoportok átla­gosnál magasabb jelenlétét egy-egy közgyűlésen már jóval kevésbé lehet a tárgyso­rozattal kapcsolatba hozni. Ennek okát egészen egyszerűen a napirend bővülésé­ben kell keresnünk. A század elején még gyakoriak voltak az olyan rendkívüli közgyűlések, amelyeket egyetlen ügy tárgyalására hívtak össze, így az azon meg­jelenő képviselők összetétele alapján nagy bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy elsősorban mely csoportokat érdekli az ügy. Az 1930-as évek közgyűléseinek olykor több száz pontból álló tárgysorozata azonban erre jóval kisebb lehetőséget nyújtott. A képviselőtestületi tagok puszta jelenlétén kívül érdemes azt is megnéz­ni, hogy a jelenlévő városatyák a közgyűléseken milyen munkát végeztek. A képviselők csak ritkán jelentek meg pontosan a közgyűléseken, többször előfor­dult, hogy az ülés negyedórás-félórás csúszással kezdődött, mert a meghirdetett kezdésre még senki sem voltjelen. „Nagyon gyéren gyülekeztek a városatyák a tanácsterembe és dacára, hogy 3 órára volt jelezve a közgyűlés kezdete, bizony 3 órakor még egyetlen egy képviseleti tag sem foglalt helyet — Belfy András bi­zottsági tag úr mondása szerint — abban a nagy szerencsétlen szobában" — szól egy 1898-as beszámoló.6 2 A helyzet később sem változott gyökeresen, az 61 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 21/1900. К 1663/1900. 62 Szabolcsi Hírlap, 1898. máj. 28. 2-3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom