Századok – 2006

FIGYELŐ - Blazovich László: Széljegyzetek a Szász tükör magyar fordításához 477

FIGYELŐ Blazovich László / SZÉLJEGYZETEK A SZÁSZ TÜKÖR MAGYAR FORDÍTÁSÁHOZ A Szász tükör az európai, azon belül a német történelem és jogtörténet kiemelkedő dokumentuma, amely a polgári törvénykönyvek megjelenéséig hatást gyakorolt a világi jog alakulására. Ma pedig — a középkor egyik nagy alkotásaként — olyan történeti forrás lett, amelyből történészek, jogtör Lénészek, irodalmárok, nyelvészek és néprajztudósok alapvető ismereteket nyerhetnek munkájuk során, hogy egy letűnt kor világát minél pontosabban mutathassák be a ma élő utódok számára. A magyar tudományosság ismerte Eike von Repgow alkotását, azonban mindezidáig nem fordított rá kellő figyelmet. Mintegy 100 évvel ezelőtt Demkó Kálmán (A szepesi jog [Zipser Willkür]. Bp. 1891.) tett összehasonlítást a Zipser Willkűr joganyagát elemzve a Tükör és a szepességi jog artikulusai között, to-1 vábbá a Budai jogkönyv első kiadói, Michnay Endre és Lichner Pál (Ofner Stadtrecht, Buda városának törvénykönyve MCCXLIV-MCCCCXXI. Pozsony 1845.) majd a művet részletes tanulmányban bemutató Davori Relkovic Néda (Buda város jogkönyve fOfner Stadtrecht]. Bp. 1905.) tárták fel Repgow műve és a Budai jogkönyv közötti forráskapcsolatokat, amelyeket a jogkönyv magyar I fordításához (Buda város jogkönyve I—II. Szeged. 2001.) az e sorok írója és Schmidt József által készített jegyzetapparátus újólag igazolt. A magyar nyelvű, Európáról és Németországról szóló középkortörténeti összefoglalók megemlítik a jogkönyvek között a Szász tükröt, ám részletesen nem térnek ki rá. Az európai jog fejlődését bemutató jogtörténeti feldolgozások Wenzel Gusztávtól Ruszoly Józsefig, bővebben tárgyalják a művet kitérve szerzőjére, szerkezetére és a benne lévő legfontosabb jogelemekre. A fordítás gondolata azonban mindezideig nem merült fel, jóllehet a mű nem pusztán az ország jogéletére volt befolyással a 13. és 14. században hazánkba települt németség által, akiknek egy része éppen azon területről érkezett, ahol a Tükör szellemisége hatott. Azon koraközépkori társadalom ugyanis, amelyet a mű artikulusai elénk tárnak, a középkori Magyarországon is létezett, s ez még szorosabb kapcsolatot teremt a Szász tükör világa és a hazai viszonyok között. Bár azonosságok csak elvétve, hasonlóságok számos esetben felfedezhetők a két társadalmi berendezkedés között, a műben leírt szabályok nem egy esetben a magyarországi viszonyok jobb, árnyaltabb megértéséhez és ábrázolásához nyújtanak segítséget. Mivel nem azonosságról, hanem hasonlóságról beszélhetünk, a Tükörben szereplő egyes társadalmi csoportok elnevezé-