Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
38 TAKÁCS TIBOR igyekezett a közönség által ismert és elfogadott helyi ember, Nebenmayer számára biztosítani a bérletet, csakúgy, mint 1905-ben, amikor szintén a tárgyalás közben benyújtott pótajánlattal nyerte el az üzemeltetés jogát, bár a pénzügyi szakosztály albizottsága és a tanács is Schlichter Gyula pályázatát tartotta a legelőnyösebbnek.37 A 19. század végén Hajdúdorogról indult ki a kezdeményezés egy önálló magyar görög katolikus püspökség felállítására. Geduly Henrik evangélikus lelkész (!) már 1896-ban felvetette, hogy e „mozgalomnak természetszerűbben kiszemelt központjává nem lehetett volna-e Nyíregyházát tenni".3 8 A kérdés azonban csak az 1910-es évek elején vetett nagyobb hullámokat, amikor a püspökség felállítása kézzelfogható közelségbe került. Az 1912. február 20-i közgyűlés hazafias örömmel üdvözölte a magyar püspökség felállítását, és azt, hogy az illetékes körök alkalmasnak találták Nyíregyházát a püspökség székhelyének, egyben megbízta a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat az illetékesekkel a székhely idehelyezése tárgyában.3 9 A polgármester jelentését valamint a szakosztályok ezzel kapcsolatos véleményét, illetve a tanács javaslatát a március 14-i képviseleti ülés tárgyalta. A vita nem a székhely idehelyezéséről, hanem az ezzel kapcsolatos anyagi áldozatvállalásról szólt. Több városatya hozzászólása és élénk viták után a közgyűlés név szerinti szavazással, 106 szavazattal 23 ellenében elfogadta a szakosztályi és tanácsi javaslatot, amely szerint ha a kormány az új görög katolikus püspökséget a papneveldével és a tanítóképző intézettel együtt nyíregyházi székhellyel állítja fel, úgy a város a költségekhez 250 ezer korona készpénzzel és egy kb. 500 négyszögöles, mintegy 30 ezer korona értékű telekkel járul hozzá. A székhely idehelyezését a testület túlnyomó többsége közérdeknek tartotta, ezért elutasította azokat a véleményeket, hogy a városnak hasonló módon kellene a többi felekezetet is támogatnia. Bár a protestáns városatyák többsége is a javaslat mellett foglalt állást, nem véletlen, hogy a határozatot el nem fogadó képviselők között 18 evangélikus és 4 református volt, míg katolikus egy sem. Főleg a tirpák gazdák nem támogatták a felajánlást, a közgyűlésen megjelent képviselőik valamennyien nemmel szavaztak. A katolikus képviselők természetesen egységesen megszavazták a felajánlást, de a zsidó városatyák közül is csak egy szavazott nemmel.4 0 A székhely kérdése azonban ezzel nem jutott nyugvópontra. Bár a felajánlás mértéke meghaladta a hajdúdorogiakét, emellett Nyíregyházát támogatta a parókiák többsége, a görög katolikus magyarok országos bizottsága, élén Szabó Jenő főrendiházi taggal, valamint Szabolcs vármegye főispánja is,4 1 a kormány mégsem támogatta a város ilyen irányú törekvéseit, ehelyett Debrecent szólította fel ajánlattételre. Debrecen eleget is tett ennek, és a nyíregyházihoz hasonló feltételeket kínált, azonban a város kálvinista többsége, élén Baltazár 37 Szabolcs, 1905. ápr. 8. 5. és ápr. 15. 3-4. 38 Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, Jóba Elek Könyvnyomdája, 1896. 231. 39 SZSZBL V B. 181. 38. köt. Kgy. 84/1912. К 2007/1912. 40 SZSZBL V В. 181. 38. köt. Kgy. 146/1912. К 3552/1912. Vö. Szabolcs, 1912. márc. 16. 3-4. 41 SZSZBL IV B. 401. 6. d. Res. 22/1912.
