Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Piti Ferenc: Az 1342. évi nádorváltás 435
440 PITI FERENC tását a vajdai posztról tehát hamarosan követte tárnokmesterré történő kinevezése, ami nem csupán azért volt logikus, mert évek óta tárnoki helyettes volt, hanem mert vajdaságának (és a vajdai címhez tartozó erdélyi megyék ispánságának együttes) elvesztéséért nyilván kárpótolni kívánták Vilmos volt ispánságain tülmenően is: Tamás politikai-hatalmi súlya komolyabb elégtétel megadását igényelte még ekkor a trón részéről. 1343 márciusában azonban Tamástól elvették a királyi tárnokmesteri tisztséget is, 1343 májusára pedig még (majd évtizedes) nógrádi ispánságától is megfosztották,2 2 így ekkorra már csak Vilmos megyéit hagyták nála. I. Károly halála után szűk egy évvel tehát a néhai uralkodó egyik leghatalmasabb embere, az egykori erdélyi vajda és tárnokmester immár csak megyésispán volt,2 3 sőt, 1344-re, úgy tűnik, már az sem: Vilmos megyéi élén ekkor már más személyek álltak, vagy az adatok nem említik Tamást ispánként.2 4 Lackfi István megjelenését a tárnokmesteri tisztségben önmagában nehéz értelmezni: a felsorolt oklevelek szerint elvben néhány hétig tölthette volna be e méltóságot 1342 őszén, majd az visszakerült volna Tamáshoz. Ezt a gyakori változást fentebb az erdélyi vajdaság Szécsényi Tamás és Sirokai Miklós személyét érintő cseréjénél is kizártam, s itt sem tartom valószínűnek. Más megoldást azonban el képzelhetőnek tartok egy 1341. évi adat figyelembevételével. Mint említettem, Tamás 1339 óta következetesen királyi tárnoki helyettesként {procurator vagy iudex tavarnicatus regis, illetve gerens officium magisterii tavarnicatus regis) tűnik fel az oklevelekben. 1341. szeptember 13-án azonban Petőcs fia Miklóst (a későbbi vajdát) nevezi a váci káptalan oklevele tárnokmesternek.25 Miklós tisztségviselését Engel Pál al-tárnokmesterségként értelmezi,26 vagyis lényegében az évek óta tárnoki helyettes Tamás helyettesének. Ha helyes ez a megoldás, akkor felvethető, hogy hasonló lehet a kulcsa az előbbiekben felvetett problémának is, azaz Lackfi 1342 őszén nem tárnokmester volt, hanem csak a vajdai leváltását követően tárnokmesteri kinevezést kapott Tamás helyettese. Ezt az is megerősítheti, hogy 1343 márciusában, miután Tamástól elveszik a tárnokmesterséget is, éppen Lackfi István követi abban.2 7 Visszatérve végezetül a nádori méltóság történetére, érdemes közelebbről szemügyre venni a Druget Vilmos utódára vonatkozó adatainkat. Amint arról 22 Engel P.: Archontológia i. m. I. 26., 157. 23 Engel Pál szerint Károly király halála után Tamás még növelte is befolyását (Engel Pál. Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001. [História Könyvtár. Monográfiák 17.] 156. A fenti adatokkal magam sem azt kívánom bizonyítani, hogy Tamás befolyását vesztett politikussá vált volna Lajos uralkodása kezdetétől: magánvagyona (ellentétben a Drugetekkel) nem csorbult, második felesége révén rokona volt Erzsébetnek is, s a trón nyilvánvalóan továbbra is a dinasztia egyik hű oszlopaként tekintett rá. Csak arra akartam rámutatni, hogy vajdaságának, tárnokmesterségének, megyéinek elvétele arra utal: Tamás vagyona és befolyása ellenére sem tudta elkerülni a trón új elitet építő koncepciójának következményeit, így azok elfogadására kényszerült. Az, hogy élete utolsó éveiben, 1349-1355 között országbíró lett (Engel P.: Archontológia i. m. I. 7.), valószínűleg ennek honorálása lehetett. 24 Engel P.: Archontológia i. m. I. passim. 25 DL 1109., vö. AOklt XXV 631. sz. 26 Engel P.: Archontológia i. m. I. 36. 27 Engel P.: Archontológia i. m. I. 37.
