Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397

426 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS leveléből értesülünk a következőkről. Zsigmond pécsi püspök azzal a kéréssel fordult a Szentszékhez, hogy a pécsi egyházmegye területén, Szerém vármegyé­ben lévő, Szűz Mária tiszteletére alapított maróti prépostságot a pécsi püspöki javakkal örök időkre egyesíthesse.17 9 A prépostság igen rossz állapotban és anya­gi helyzetben volt, mivel a törökök folytonos becsapásait szenvedte el, így éves jövedelme nem volt több 24 aranyforintnál.18 0 A prépostságot ekkor Bodó Mik­lós tartotta kezében, aki e javadalmat az alapító Maróti családtól nyerte el Má­tyás király uralkodása idején.18 1 Miklós a prépostságról hajlandó volt lemonda­ni, cserébe a tolnai főesperességért és egy kanonoki stallumért a káptalanban. A kérelmet a pápa jóváhagyta, így a már korábban megtörtént csere minden szempontból jogszerű volt, hiszen az illetékes egyházmegye főpásztora, a pápa, a király, az országtanács és maga Miklós sem támasztott akadályokat.18 2 Már egy évvel korábban megvalósult ez a csere, hiszen — egy közhitelű kiadvány ta­núsága szerint — Miklós már 1495 márciusában, e hivatalban volt.18 3 1496-ban a pápai kúria bírának delegálta egy zágrábi egyházmegyei panaszos fellebbvite­li ügyében, Gergely kanonokkal és Albert püspöki helynökkel együtt.18 4 Szintén ebből az évben került kiállításra Gergely székesegyházi főesperes, pápai bíró oklevele erről az ügyről, amelyben Miklós és Albert vikárius szintén szerepel, mint az ügyben bírótársak.18 5 Timár György egyházjogi doktornak tartja, azon­ban a forrásokban e fokozat nem szerepel neve mellett.18 6 Említett javadalmai mellett a bácsi székeskáptalanban,18 7 továbbá 1482-ben, a fehérvári káptalan­ban is volt egy-egy kanonoki javadalma.18 8 1493-ból származó adatok alapján a bácsi káptalanban az éneklő-,18 9 továbbá a szerémiben az éneklő- és az olvasó­kanonoki méltóságot is viselte. Ekkor Váradi Péter kalocsai érsek bácsi, míg Fodor püspök szerémi javadalmaitól fosztotta meg, amelynek okát Köblös a rezi­dencia-kötelezettség megszegésében látja.19 0 1503-ban már az őrkanonoki mél­tóságban találjuk.19 1 1472-1473-ban a bolognai egyetemen az ultramontánok 179 Koller; J.: História episcopatus i. m. IV 502.; Tóth-Szabó P.: Magyarország а XV század végén i. m. 10.; Timár Gy.: Tolnavár i. m. 49. 180 Uo. 181 Tóth-Szabó P: Magyarország а XV század végén i. m. 10. (1. sz. jegyz.). 182 Koller, J.: História episcopatus i. m. IV 502. 183 Uo. 473-475. 184 1496. máj. 5.: Monumenta Romana Episcopatus Vespremiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára I-IV Közrebocsájtja a Római Magyar Történeti Intézet. Bp. 1896-1907. IV 61., regesztáját 1. Bónis Gy.: Szentszéki regeszták i. m. 3708. sz. - Gergely tévesen „doctoris" György kanonokként szerepel. Említi: Timár György: Mágocs története a Rákóczi szabadságharcig. In: Mágocs 1251-2001. Szerk. Füzes Miklós. Mágocs 2001. 61. 186 1496. máj. 5. u.: DL 21 239. 186 Timár Gy.: Mágocs története i. m. 61. 187 Tóth-Szabó P: Magyarország a XV század végén i. m. 11. 188 Köblös J.: Az egyházi középréteg i. m. 339. (13. sz.). 189 Winkler Pál: A kalocsai és bácsi érseki fökáptalan története alapításától 1935-ig. Kalocsa 1935. 47. - Itt meg kell jegyeznünk, hogy tévesen Gyöngyi előnévvel szerepel. 190 Köblös J.: Az egyházi középréteg i. m. 339. (13. sz.). 191 1503. ápr. 2.: Koller, J.: História episcopatus i. m. IV 513.; Aigl, P: História brevis i. m. 76.

Next

/
Oldalképek
Tartalom