Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 425 küldte azt a bíboroshoz.16 7 1470-ben a pécsi püspök lelkiekben általános helynökeként bocsátott ki egy oklevelet.16 8 Származásáról nincs biztos adatunk; Mályusz szerint Mohácsinak hívták, és feltételezte, hogy ő volt a szerzője a Sermones dominicalesnek.m 16. DOMBAI IMRE 1478-1487 1478-1487 között a tolnai főesperesi hivatal élén állt.17 0 A káptalan székhelyén élt, így ő is részese volt annak a hatalmaskodásnak, amelyet a margitszigeti apácák Baranya megyében fekvő Csele birtokán követtek el a pécsi püspök familiárisai és a pécsi káptalan több tagja, és amely során az apácák több jobbágyának kioltották életét.17 1 Ernuszt Zsigmond pécsi püspök kincstartósága idején egy azonos nevű személy látta el az alkincstartói teendőket.17 2 A két személy azonosítása további adatok hiányában teljes biztonsággal nem végezhető el. A 15. század második felében, a dél-dunántúli régióban két Dombai család élt, egymáshoz nem kötötték rokoni szálak őket. Az egyik família központja a tolnai, a másiké a somogyi Dombó vára volt.17 3 Imrét a tolnai família tagjának véljük. A tolnai Dombai család tagjai közül György neve 1416-ban az országnagyok közt volt említve,17 4 1449-ben és 1463-ban Pál, 1470-ben Pál és László Tolna vármegye alispánjai voltak.17 6 A tolnai Dombaiak birtokosai voltak Tolnában Nyék és Dombó váraknak, Szakcs mezővárosnak, továbbá Nyék, Horhi és Fürgéd, stb. helységeknek.17 6 Somogyban és Baranyában is voltak birtokaik.17 7 17. BODÓ MIKLÓS 1495-1496 1495-1496 között tudjuk adatolni tolnai főesperesi hivatalviselését.17 8 Először egy privilégium méltóságsorában olvassuk nevét, majd VI. Sándor pápa ok-167 1461. jan. 23.: DL 103 665. 168 1470. júl. 15.: DL 17 036., regesztáját 1. Bónis Gy.: Szentszéki regeszták i. m. 3143. sz. 169 Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 325. 170 1478. júl. 19.: DL 18 057.; 1487. nov. 12.: DL 19 326., Timár Gy.: Tolnavár i. m. 49. 171 1478. márc. 31.: DL 18 040. 1,2 Fógel József: II. Ulászló udvartartása. Bp. 1913. 55. 173 Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.) Somogy Megye Múltjából 4. (1973) 26. 1,4 Engel P: Magyarország világi archontológiája i. m. II. 63. 175 Csánki D.: Magyarország történelmi i. m. III. 464-465. — Pál 1498-ban a királyi tanács köznemesi ülnöke volt, 1. Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. 1984. 263. (23. sz. jegy.) és Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Századok 122. (1988) 209. — A somogyi Dombaiakra 1. Kubinyi A: A kaposújvári uradalom i. m. 176 Összesen három mezőváros, valamint megközelítőleg 30 falu földesurai voltak, 1. Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a 15. században I—II. In: Uő: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket gondozta Csukovits Enikő. Bp. 2003. (Milleniumi Magyar Történelem. Historikusok) 33. 1,7 Uo. 178 1495. márc. 24.: Koller, J.: História episcopatus i. m. IV 473-475.; 1496. dec. 10.: Uo. IV 500-505. és Tóth-Szabó Pál: Magyarország a XV század végén a pápai supplicatiok világánál. Századok 37. (1903) 10-11.
