Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 421 ség szerint itáliai származású személy volt, aki magyarországi javadalmát Gentilis bíborosnak köszönhette.13 2 5. DÉNES 1319-1325 1319. október 15-ig fizette meg Rufinusnak, a főesperesi javadalom után esedékes pápai adót: 10 ezüstmárkát.13 3 1325-ben hites tanúbizonyságaként vett részt egy a káptalan előtt létrejött egyezségnél.13 4 6. ANDRÁS, BENEDEK FIA 1333-1340 A főesperesi hivatalt 1333 őszén nyerte el, melyet egészen 1340-ig betöltött. Ekkor javadalmát elcserélte András pozsegai préposttal. A javadalomcsere azonban nem volt zökkenőmentes, mivel a pozsegai préposti javadalmat korábbi birtokosa nem adta át Andrásnak, hanem a király rendelkezésére bocsátotta. Ebből per keletkezett, melynek során XII. Benedek pápa a korábbi főesperes érdekében fordult I. Károlyhoz. Végül cserepartnere halálát követően, az 1340-es évek elején tudta elfoglalni a pozsegai javadalmat.13 5 András a pécsi egyházmegye déli részéről származhatott, ami kellően megindokolja a javadalomcserét is. Koszta László szerint „rokonságban, de legalább is szoros kapcsolatban lehetett a Valkó megyéből származó Garaiakkal". Ezt kellőképpen alátámasztja, hogy amikor Garai János pécsi kisprépost 1346-ban elnyerte a veszprémi püspökséget és egyúttal királynéi kancellár lett, Andrást nevezte ki alkancellárjává. 1353 táján hunyt el.136 7. OLVIR (DICTUS) ANDRÁS 1341 1333 novemberében pozsegai prépostként fizette meg a pápai adószedőknek a javadalma után esedékes tizedeket. A következő év áprilisában is megfizette a pápai adót. Mivel egyik esetben sem a pozsegai főesperesség plébánosai között szerepel neve a tizedjegyzékekben, joggal következtethetünk arra, hogy ezekben az időpontokban nem tartózkodott székhelyén. Az első alkalommal a tolnai és a regölyi, míg másodszor a székesegyházi és a baranyai főesperességek papjai között olvashatjuk nevét. Koszta László szerint feltehetőleg Tolna vármegyéből származhatott és a pápai adószedés időpontjaiban a családi birtokon tartózkodhatott. Vélhetőleg származása állhatott annak hátterében, hogy pré-132 Érszegi Géza: Rufinus, Alberti de Civinio. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. 583. 133 Monumanta Vaticana i. m. 1/1. 21.; Timár Gy.: Pécs egyházi társadalma i. m. 40.; Timár Gy.: Tolnavár i. m. 48. 131 1325. márc. 22.: Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1325-1339). Baranyai Levéltári Füzetek 153. Különnyomat a Baranyai Történetírás 1992-1995. évi kötetéből. Pécs 1995. 3-4. (1. sz.). Utoljára a pécsváradi konvent egy 1325. ápr. 13-án kelt oklevelében szerepel neve, 1. Kőfalvi Tamás: A pécsváradi hiteleshely működésének pécsi vonatkozásai. In: Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Szerk. Font Márta. Pécs 2001. (Tanulmányok Pécs történetéből 9.) 150. (20. sz.). 135 Koszta László: A pozsegai társaskáptalan tagjai i. m. 49.; Timár Gy.: Pécs egyházi társadalma i. m. 40.; Timár Gy.: Tolnavár i. m. 48-49. 136 Koszta L.: A pozsegai társaskáptalan tagjai i. m. 49-50.
