Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
A TOLNAI ÉS A REGÖLYI FŐESPERESSÉG 403 lyén, az ispán mellett működő keresztelőegyház papja a plébániahálózat megszilárdulásáig nyilvánvalóan egyedül tartotta kézben az egyházi igazgatás feladatait.2 6 Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy a tolnai főesperesség a regölyivel nagyjából egy időben alakult-e ki vagy megelőzte annak létrejöttét. A tolnai főesperest a regölyihez hasonlóan 1217-ben említik először a pécsi káptalan tagjaként, a főesperesség eredete azonban bizonyosan legalább a 12. századra, de még inkább a 11. századra nyúlhat vissza. Topográfia A középkori Tolna egyházi intézményeiről írott forrásaink révén valamivel többet tudunk, mint Regöly esetében. A pápai tizedlajstromban Tolna plébánosa is szerepel,2 7 1429-ben pedig még a plébániatemplom védőszentjét is említi egy pápai kérvény: innen tudjuk, hogy az egyházat Szent István királynak szentelték.2 8 E mellett egyetlen kápolnáról van még középkori vagy kora újkori írott adatunk: a Kápolna utcának nevet adó Szent Bertalan-kápolna a 16. század közepén tűnik fel forrásainkban, előbb a protestánsok, majd a plébániatemplomból kiszorult, kisebbségbe került katolikusok istentiszteleti és utóbbiak temetkezőhelyeként.2 9 Világos tehát, hogy a 14-16. századból két olyan egyházi objektum létéről van írásos bizonyítékunk, amelyek fekvését valamiképpen magyaráznunk kell: a plébániatemplomról és egy kápolnáról. Újkori forrásaink — amint később látni fogjuk — ezzel szemben három középkori templomról emlékeznek meg Tolnán: többször említenek egyet a mezővárostól nyugatra, egy másikat pedig annak keleti szélén, a Duna partján; egy a belterületen fekvő harmadikról ezekkel szemben mindössze egyetlen dokumentum tudósít.3 0 Elsőként ezeket, az adatokat tekintjük át, majd kísérletet teszünk az ezekben említett objektumok középkori épületekkel való azonosítására. 26 Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 284-285. - A vármegyék és a főesperességek kapcsolatára 1. uo. 214-233. 21 Monumenta Vaticana 1/1. 261., 311. 28 Lukcsics Pál: XV századi pápák oklevelei I—II. (Monumenta Hungáriáé Italica 2.) Bp. 1931-1938. I. 1323. sz. 29 Timár György: Tolna története a középkorban. In: Tolna mezőváros története. Szerk. Kárpáti Andrásné. Tolna 1992. 68.; Szakály Ferenc: A mohácsi csatától a szatmári békekötésig 1526-1711. In: Tolna története i. m. 101. - Még egy középkori egyházi intézményt szokás Tolnára helyezni, a tolnainak is nevezett, másként Szentpálnak mondott pálos kolostort; ez valójában Tolna megyéről kapta nevét, maradványait Somogydöröcske határában lokalizálta a kutatás, tehát törölnünk kell Tolna középkori egyházainak sorából, 1. Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 17. (1986) 15. A kolostor adatait tévesen Tolnánál idézi pl. Brüsztle, Josephus: Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis. IV Pécs 1880. 714-717., és Tolnára helyezi pl. Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai. Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (1984) 138. 30 E három objektumon kívül a közép- és jelenkori Tolna határában még egy — bizonyára középkori eredetű — egyházi épületről tudunk. 18. századi tanúvallomások megerősítik, hogy a Tolnától keletre, a bogyiszlói nagy Duna-kanyarulat keleti oldalán fekvő, Kistolna nevű városrészben is volt egy a tanúk által kápolnának mondott épület, 1. Bárth János: Sorsokat láttató vallomások. Dunatáj 3. (1980: 2.) 46-47.
