Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
AZ 1505. ÉVI RÁKOSI ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A SZITTYA IDEOLÓGIA 365 „amikor ugyanis a szepesi grófúr Budára, vagy inkább Pestre jött a diétára".26 Ezzel együtt a nemesség is nyilván szép számmal jelent meg, a királyi meghívó ellenére tehát a fegyvercsörgés sem hiányzott. Hangsúlyoznunk kell, hogy a közismert „rákosi végzés" nem azonos az itt elfogadott törvénnyel. Szabó Dezső az országgyűlésről írt első tanulmányában még azt hitte, hogy ilyen nem is jött létre, csak később utalt rá, hogy néhány határozatát ismerjük.2 7 Ma is vannak, akik összecserélik a végzést és a törvényt. A törvény szövege elveszett, de ismerjük a következő cikkelyeit: (1) ha a királynak nincs fiúörököse csak magyart válasszanak utódjául (ami lényegében a rákosi végzésnek felel meg); (2) egyházi javadalmakat külföldi nem kaphat; (3) a királyné özvegyen maradván, amennyiben az országban marad, és nem megy férjhez, megtartja haláláig a királynéi javakat, ellenkező esetben pénzt kap; (4) amennyiben magyarhoz adják hozzá a király leányát, akkor férjét fiúörökös nem létében a választásnál tekintetbe fogják venni.2 8 A bírósági ítéletek végrehajtásáról is hozott törvényt az országgyűlés. Az 1507. évi 1. tc. hivatkozik az 1505. évi Szent Mihály napi diéta e tárgyú a király által is megerősített törvényére, amelyet bővít.2 9 Erre már a 17. század elején utalt Révay Péter, majd Kovachich Márton György is, ami igazolja azt is, hogy II. Ulászló szentesítette a törvényt.3 0 Az országgyűlés megszavazta az adót is. Erre maga a király hivatkozik október 19-i levelében.3 1 Nógrád megye számadásából pedig kiderül, hogy a megyei bandérium fenntartására portánként 50 dénáros adót kaptak, ezen felül pedig a rákosi országgyűlés két dénárt ajánlott meg Werbőczy Istvánnak.3 2 Az 1498-1500 közti hadkiegészítési reform szerint az általában egy forintos adó felét a bandériumtartó főpapok és főurak, a többi birtokosok esetében pedig a megye szedte be a bandériumaik fizetésére.3 3 Adataink igazolják, hogy szabályos országgyűlés zajlott le, amelynek végzeményét, beleértve az idegen származású király megválasztásának tilalmát is, II. Ulászló szentesítette. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert Eckhart Ferenc szerint a rákosi határozat nem vált törvénnyé.3 4 A híres végzés valóban nem törvény, viszont a lényege előfordul a dekrétumban. A szentesítésre Miksa 1506. május 30-i oklevele szerint a királyt kényszerítették.3 5 A Werbőczy ítélőmester számára megszavazott adó csak egyet bizonyíthat: ő lehetett a híres rákosi ha-26 Nagy Iván: Magyarország pénzügyi történetéhez a XVI. század elejéről. Magyar Történelmi Tár 11. (1862) 235-236. 27 Szabó D.: Magyar országgyűlések i. m. 705.; Uő: Küzdelmeink i. m. 99. 28 Marino Sanuto 136.; Fraknói V.: A magyar királyválasztások i. m. 126. 29 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Fordították, jegyzetekkel, magyarázatokkal és utalásokkal ellátták Nagy Gyula, Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen, Márkus Dezső. Bp. 1899. 692. 30 Martinus Georgius Kovachich: Supplementum ad Vestigia Comitiorum apud Hungaros. Tom. П. Budae 1800. 336-338. — Az 1507. évi törvényt különben II. Ulászló nem szentesítette. 31 Sopron 218-219. 32 Nagy 1.: Magyarország pénzügyi történetéhez i. m. 233., 237. 33 Kubinyi András: Politika és honvédelem a Jagellók Magyarországában. Hadtörténelmi Közlemények 113. (2000) 400-405. Téved Fraknói, aki a nógrádi számadás adatait az egész adóra vonatkoztatta 1. Fraknói: A Hunyadiak i. m. 378. 34 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. 85. 35 Fraknói V.\ A magyar királyválasztások i. m. 127., 239. (330. sz. jegyz.).